Kritikák a tervezett jegybanki élénkítő lépéseknek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A Magyar Nemzeti Bank csomagja három fő elemet tartalmaz: kétéves lejáratú, a jegybanki alapkamathoz kötött változó kamatozású fedezett forrásnyújtást, a jegybanki eszköztár igénybevételéhez figyelembe vehető fedezeti értékpapírok (jegybankképes értékpapírok) körének kiszélesítését, és a jelzálogkötvény-vásárlási programot.
A PSZÁF értékelése szerint a jegybank által alkalmazott eszközök egy része a hitelezési képesség erősödését eredményezheti akkor, ha a hitelkereslet növekedésnek indul. Vagyis a fedezett forrásnyújtás és a jelzálogkötvény-vásárlási program is felkészülésként értékelhető a majdani gazdasági élénkülés finanszírozási oldalról történő támogatására. A hitelezési aktivitás viszont csak akkor bővül, ha a hitelezési hajlandóság, a hitelezési képesség és a hitelkereslet egyaránt növekedésnek indul – állapítja meg a közlemény.
A témában nyilatkozott tegnap az MTI-nek Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Jelzálogbank Egyesület elnökségi tagja is, aki emlékeztetett arra: a 2010 novemberében publikált stabilitási jelentésében az MNB úgy foglalt állást, hogy a „jelzáloglevél-kibocsátás meglevő rendszerének megváltoztatása jelenleg nem időszerű”. A jegybank akkor – tette hozzá – ennek fő indokaként azt nevesítette, hogy a hitelkereslet és a hitelezési aktivitás csökkenő tendenciái alacsony jelzáloglevél-kibocsátási volument vetítettek előre. „A tények az akkori előrejelzéseknél is alacsonyabb szintű aktivitást mutatnak, így az akkor levont következtetés most is helytálló” – emelte ki Gyuris Dániel.
A szakember hangsúlyozta: a jelzáloglevél-kibocsátásról szóló szakmai egyeztetésekben a Magyar Jelzálogbank Egyesület készséggel részt vesz, nyitott a szakmai vitákra.
A Magyar Jelzálogbank Egyesület készséggel részt vesz a szakmai egyeztetéseken. Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója
