A nagy közösségimédia-lufi
A közösségi médiaoldal tőzsdére lépését hatalmas hisztéria előzte meg, nagyon sok kisbefektető szeretett volna hozzájutni a részvényeihez annak ellenére, hogy a szakértők közül többen is arra figyelmeztettek, a papír túlárazottnak tűnik. Az internetes felmérések azt mutatták, az elemzők 75-85 százaléka magasnak találja az árfolyamot. A Facebook árbevétele ugyanis csökkenő ütemben gyarapszik, ráadásul a mobilos hirdetési bevétel nem tart lépést a közösségi oldalt mobilon használók számával.
A Facebook-ügy további pikantériája, hogy a kibocsátást levezénylő Morgan Stanley állítólag a kibocsátás előtt néhány befektetővel megosztotta a részvénnyel kapcsolatos negatív várakozásait, miközben a kisbefektetők többségénél igyekezett felhajtani az árat. A károsultak már keresetet is benyújtottak a bankház ellen. Nem a Facebook volt az első olyan közösségi oldal, amelynek a befektetői pórul jártak, a tőzsdei bevezetés óta ugyanis nagyot esett az árfolyamuk. Fél éve lépett a parkettre a játékokat fejlesztő Zynga, amelynek részvényeiért akkor 10 dollárt kértek.
A papírok árfolyama két és fél hónapig emelkedett, márciusban azonban esni kezdett, és jelenleg már csak 5,5 dollár körül jár. „A Zynga a Facebook miatt esik” – állítja Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A társaság ugyanis főleg a Facebookra fejleszt alkalmazásokat, és az árfolyama, úgy tűnik, képtelen függetlenedni a vezető közösségi oldalétól.
A Facebookéhoz várakozás előzte meg bő fél éve a Groupon nevű kuponos vásárlói oldal parkettre lépését. A részvényt 20 dolláros árfolyam mellett bocsátották ki, és néhány hónapig heves ingadozások mellett ugyan, de tartotta magát az árfolyam, jelenleg viszont már 9 dollárt sem érnek a részvények. A Groupon kibocsátása előtt is sokan jelezték, hogy túlárazott lehet a papír, hiszen a céget az Amazon vagy az eBay értékének a 10-20-szorosára árazták be annak ellenére, hogy a kezdeti fázisban lévő vállalkozás tavaly még vastagon veszteséges volt.
„A Groupon üzleti modellje nem túl meggyőző” – mondja Czachesz.
A társaság ugyanis csak úgy tud bővülni, ha leül tárgyalni azokkal a cégekkel, amelyek a kedvezményes árú termékeket, szolgáltatásokat az ügyfelei rendelkezésére bocsátják. A kereskedőkkel való megállapodás viszont rendkívül munkaerő-igényes, így a bevételek növeléséhez az emberi erőforrásokat is intenzíven bővíteni kell.
Nem minden közösségi oldal volt túlárazott tőzsdére lépése idején. A parketten egy éve debütált a LinkedIn 45 dolláros árfolyam mellett, és jelenleg ennek a dupláját éri a részvénye. Ennek a portálnak a legfőbb előnye, hogy a segítségével egy kisebb cég is találhat megfelelő munkaerőt drága fejvadászok igénybe vétele nélkül – erre a szolgáltatásra pedig a jelek szerint van igény, amit a befektetők is honorálnak.
Külföldi lapértesülések szerint egyébként a Nasdaq kártalanítja azokat a vállalatokat, amelyek veszteségeket szenvedtek el a Facebook tőzsdei bevezetése idején jelentkező műszaki problémák miatt. Mint ismert, a közösségi oldal papírjaival május 18-án kezdődött meg a kereskedés a New York-i börzén, a cég tőzsdei debütálása azonban nem ment zökkenőmentesen: a rajt majd fél órát késett a kereskedési rendszer problémái miatt, s ezt követően is voltak fennakadások, s akadt olyan befektető is, aki órákig nem tudta teljesült-e a megbízása, vagy sem.
Szakértők szerint a rendszer túlterheltségéből adódó fennakadások mintegy 30 millió részvény adásvételét érintették, s ezzel a legnagyobb pénzintézeteknek legalább 120 millió dolláros veszteséget okoztak, amiből a Nasdaq eddig 13 milliót ismert el. A Knight Capital Group saját bevallása szerint 35, az UBS 30, míg a Citigroup állítólag 20 millió dollárt bukott a bakin. A Nasdaq az elképzelések szerint a tranzakciós díjak csökkentésével kárpótolja majd az érintett vállalatokat, a pontos részletekről azonban még egyeztetnek a felek.
