A csökkenő törlesztőrészlet révén erősödik az öngondoskodás

Az árfolyamgát és a végtörlesztés is hozzájárul a lakossági öngondoskodás erősítéséhez: a csökkenő, illetve megszűnő törlesztőrészletek miatt megmaradó összegből vagy annak egy részéből sokan terveznek megtakarítást – világít rá a GfK kutatása, melyet az OTP megbízásából készített. „Különösen pozitív fejlemény, hogy előtérbe kerül a hosszú távú tervezés és a rendszeres megtakarítás. Fontos, hogy ez a szemlélet minél szélesebb körben elterjedjen, hiszen ezzel készülhetünk fel például a váratlan helyzetekre, a nagyobb családi kiadásokra vagy a nyugdíjas évekre is” – mondta a kutatás tapasztalatait értékelve Turny Ákos, az OTP Bank lakossági bankszámla- és betétfőosztályának vezetője.

A megtakarítással rendelkezők 8 százaléka fizette vissza hitelét kedvezményes árfolyamon. Az érintettek többsége még nem döntötte el, hogy a végtörlesztéssel felszabaduló jövedelmet megtakarítja-e. Közel egyötödük gondolja, hogy a megmaradó összeg egy részét félreteszi, 12 százalékuk pedig azt, hogy teljes egészében megtakarítja. A megmaradó pénzből átlagosan havi 34 ezer forintot terveznek az öngondoskodásra fordítani. Az összeg elhelyezésére a leggyakrabban – a válaszadók majdnem fele – a lekötött betéti formát említette.

Az árfolyamgátat eddig a devizahitellel rendelkező válaszadók 9 százaléka vette igénybe, és további 32 százalékuk tervezi, hogy él ezzel a lehetőséggel. Egynegyedük határozottan állította, hogy az összeg egy részét félreteszi, míg 27 százalékuk azt nyilatkozta, hogy a teljes összeget megtakarítja. Saját kalkulációik szerint átlagosan havi 19 ezer forinttal tudnak így gondoskodni a jövőjükről. Az árfolyamgátat választók vagy azt fontolgatók körében azok a megtakarítási formák a népszerűbbek, amelyek a rendszeres megtakarításokat ösztönzik. A válaszadók 43 százaléka említette például a lakás-takarékpénztárat, 30 százalékuk pedig a takarékszámlát.