Gyatra a pénzügyi tudásunk

Az európai fogyasztók 86 százaléka csupán minimális pénzügyi tájékozottsággal rendelkezik, szűk nyolcaduk ismeretei mondhatók jónak, és csupán 2 százalékuk sorolható az igazán tájékozottak táborába. Az ING Biztosító 10 európai országban vizsgálta a pénzügyi tájékozottság négy területét, a jövőtervezéshez, az ingatlanokhoz, a befektetésekhez és a megtakarításokhoz kapcsolódó ismereteket.

A válaszadók az egyszerűbb pénzügyi alapelvek terén általában nagyobb magabiztossággal mozogtak, tisztában voltak a biztonsági tartalék szükségességével, a megtakarítási időtáv szerepének fontosságával. Ugyanakkor továbbra is nehézséget jelent például a kamatszámítás, az éves kamat és a havi kamat éves időtávon való összevetése, a kamatos kamatszámítás. Az eredmények szerint a gazdasági környezet hatására a lakosság jelenleg önvédelemből, a tartalékképzési céllal takarít meg, nem a megtakarítási alternatívákkal elérhető hozam motiválja.

A pénzügyekhez való viszony alapján négy tipikus pénzügyi személyiséget azonosított a kutatás, mely arra is rámutat, hogy a pénzügyi tudás nagyban befolyásolja a pénzügyi személyiséget: minél képzettebb valaki előbbi téren, annál magasabb a kockázatvállalási hajlandósága.
Az európai lakosság 17 százaléka sorolható az Önzetlen karater tagjai közé. Ez a karakter többnyire alacsony képzettségű, alacsonyabb elkölthető jövedelemmel rendelkezik, és több közöttük a nő. A Életművész csoportba majdnem kétszer ennyien tartoznak, főként 35 éven felüliek. Ők képzettek, általában kapcsolatban élnek, vannak megtakarításaik. Hasonlóképpen az érettebb generációból, a képzettebb, némileg alacsonyabb jövedelmű, inkább egyedül élők közül kerültek ki a Megfontolt karakterbe tartozók, arányuk 19 százalékos. Az Ésszerű karaktercsoport tagjai jellemzően fiatalabbak, képzettek, és magasabb jövedelműek, az európai lakosság közel harmada e csoportba sorolható.

A magyarok a pénzügyi ismeretek terén a tízes mezőnyben a harmadik helyen végeztek, ezen belül a legtöbb jó választ a befektetésekkel kapcsolatban adták. Egy nem várt jutalmat a magyarok az európai átlagnál magasabb, negyvenszázalékos arányban fordítanának hiteltörlesztésre, és ezzel azonos arányban tennék félre az összeget megtakarításként, s csupán 15 százalék költené el az összeget azonnali fogyasztásként. Vészhelyzetre félretett tartalékkal a magyarok közel 60 százaléka rendelkezik.

Pénzügyi dilemma esetén a magyarok az átlagnál erősebben támaszkodnak a megszokott rutinra, a bevált megoldásokat részesítik előnyben, nem kalkulálnak, nem keresnek új alternatívát. Tudják, hogy nekik kell saját magukról gondoskodniuk, de egyelőre nem sokat képesek tenni mindezért. Nyaraláskor az esetek nagyobb részében költségtervet készítenek – 60 százalék szemben a 70 százalékos európai aránnyal –, de csupán az európai átlag felében gondoskodnak biztosításról, az előre nem látható károk fedezetének megteremtésére.

Ugyanakkor a hitelpiacon már lassan érzékelhető a változás a hitelfelvétel céljában: bár személyi kölcsönt leggyakrabban továbbra is a bevételek és kiadások egyensúlyban tartására, illetve valamilyen másik hitel kiváltására vettek fel, de az előző vizsgált időszakokhoz képest csökkent az ilyen célra személyi hitelt felvevők aránya.

Többen vannak azok, akik különböző családi eseményekre, egészségügyi kezelésre vettek fel hitelt az elmúlt egy évben -->