Kapnak nyugdíjat a pénztártagok
A tagdíjbefizetések nélkül maradt magánkasszák hosszú távú fennmaradása persze kérdéses, a törvény, úgy tűnik, úgy akarja ezt a helyzetet kezelni, hogy a végelszámolással megszűnő intézmények tagjainak is megadja azokat a jogokat, amelyeket a tavaly és önként idén visszalépett pénztártagok megkaptak. Így az egypilléres rendszerbe később visszakerülők is felvehetik majd a reálhozamot és a tagdíjkiegészítést méghozzá adómentesen, sőt ha a pénzt egy önkéntes nyugdíjpénztári számlára utalják, további adókedvezményre lesznek jogosultak. Az önként visszalépett egykori pénztártagoknak annyi kedvezményük marad, hogy özvegyeik jogosultak lehetnek özvegyi járadékra is, ha annak összege magasabb az özvegyi nyugdíjénál. Ezt a járadékot a korábbi ígéretekkel szemben nem csak a tavalyi, de az idei visszalépők hozzátartozói is megkaphatják.
A magánpénztári tagok elviekben az öregségi nyugdíj megállapítását követően is átutalhatják magán-nyugdíjpénztári követelésüket az állam számára, ebben az esetben úgy kell számukra kiszámítani a nyugdíjat, mintha mindig is csak az első pillérben lettek volna.
A kihirdetésre váró jogszabályban csak érintőlegesen esik szó az állami nyugdíjrendszerben létrehozandó egyéni számlákról. Ezekre várhatóan még éveket kell várni, hiába ígérte meg 2010 végén Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a visszalépett tagok már az idén saját számlájukon követhetik nyomon befizetéseiket a tb-rendszerbe. Egyelőre ugyanis egy hosszú évekig tartó adategyeztetési eljárás indul csak el, melynek során a nyugdíjbiztosító a biztosítottak szolgálati idejét, 1987. december 31-ét követően kapott nyugdíjjárulék-köteles jövedelmét, befizetett járulékait és azokat a szolgálati időnek minősülő időszakokat térképezi majd fel, amelyek után nem történt járulékfizetés. A nyugdíjbiztosító értesíti majd a biztosítottakat azokról az adatokról, amelyeket megismert, az érintettek pedig jelezhetik, ha valami nem stimmel.
Első körben, 2014 végéig az 1955 és 1959 között született biztosítottaknál végzik el az adategyeztetést, az 1960 után születettek adatait 2015. január 1-jétől ötéves korcsoportonként gyűjti majd össze a nyugdíjbiztosító, így egy-egy korcsoport kiértékelésére két évet kap. Ez azt jelenti, hogy egy 1980 körül született járulékfizető elvben akár egy évtizedet is várhat arra, hogy elkezdjék adatainak az egyeztetését.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló törvény is módosul a kihirdetésre váró jogszabály alapján. A törvény szerint azoknál a pénztártagoknál, akiknél 2012. január 1-je előtt állapítottak meg rokkantsági vagy baleseti nyugdíjat, a szolgáltatás igénylésének időpontjától függetlenül a 2011. december 31-én érvényes szabályokat kell majd alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a tavaly év végéig rokkanttá nyilvánított nyugdíjasok továbbra is adó- és járulékmentesen férhetnek hozzá az önkéntes pénztári számlájukon lévő összeghez.
A jogszabály megváltoztatására azért volt szükség, mert a rokkantsági nyugdíjak rendszerének idei átalakítása után – a korábbi évek gyakorlatával ellentétben – a rokkantnyugdíjasok az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt nem vehették volna fel az önkéntes pénztárakban felhalmozott megtakarításukat. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár például a honlapján arról tájékoztatja az ügyfeleket, hogy a „rokkantsági nyugdíjszolgáltatásra” irányuló kérelmek kifizetését jogszabályváltozás miatt megszüntette. Az eljárás megszüntetésére azért volt szükség, mert már nem minősül nyugdíjnak a rokkantsági ellátás. Ha kihirdetik a törvényt, vélhetően az elmúlt hónapokban elutasított tagok is hozzájuthatnak majd a pénzükhöz.
Mi lesz a magánkasszákkal?
A magánnyugdíjpénztárak száma a végelszámolások és összeolvadások miatt a tavaly év eleji 18-ról az idén várhatóan nyolcra csökkent. A tagság létszáma eközben az idei visszalépők miatt 75 ezer környékére zsugorodhatott.A ma hatályban lévő jogszabályi feltételek mellett a magánnyugdíjpénztárak hosszú távú fennmaradása mindenképpen kérdéses, hiszen a járulékbefizetések megvonása után az intézmények működési bevétele megszűnt.
Egyedül az esetleges tagdíj-kiegészítésekből, illetve a tagok által önként teljesített befizetésekből vonhatnak el a működésükre egy minimális összeget.
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint az intézmények tavaly csaknem 6 milliárd forintos veszteséget könyvelhettek el, az idén az első negyedévet pedig 212 millió forintos deficittel fejezték be.
A kasszák átmenetileg a korábbi években felhalmozott tartalékaikból igyekeznek átvészelni a nehéz időszakot. Hosszú távon azonban nyilvánvalóan csak akkor maradhatnak életképesek, ha a tagság tagdíjat fizet, vagy adományokkal járul hozzá ezen intézmények fennmaradásához.
A ma hatályban lévő jogszabályi feltételek mellett a magánnyugdíjpénztárak hosszú távú fennmaradása mindenképpen kérdéses, hiszen a járulékbefizetések megvonása után az intézmények működési bevétele megszűnt.
Egyedül az esetleges tagdíj-kiegészítésekből, illetve a tagok által önként teljesített befizetésekből vonhatnak el a működésükre egy minimális összeget.
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint az intézmények tavaly csaknem 6 milliárd forintos veszteséget könyvelhettek el, az idén az első negyedévet pedig 212 millió forintos deficittel fejezték be.
A kasszák átmenetileg a korábbi években felhalmozott tartalékaikból igyekeznek átvészelni a nehéz időszakot. Hosszú távon azonban nyilvánvalóan csak akkor maradhatnak életképesek, ha a tagság tagdíjat fizet, vagy adományokkal járul hozzá ezen intézmények fennmaradásához.-->
