Nagyot estek a hozamok

Óriási hozamcsökkenés következett be az elmúlt napokban a magyar állampapírpiacon. Hosszú lejáratú hitelpapírjaink jelenleg 7,25 százalékos rátával forognak a piacokon, ami tíz hónapos mélypontot jelent, és hosszú hónapok után devizakötvényeink CDS-e is ismét 500 bázispont alatt van. A háttérben nemzetközi és hazai fejlemények is állnak. „Az egész világban rali van a piacokon, nem csak a magyar, de a többi régiós kötvényt is vásárolják” – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója.

A hazai állampapírpiacra is áramlik a nemzetközi tőke, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a külföldi befektetők állománya már 4400 milliárd forint, ami történelmi rekordnak számít. A kedvező nemzetközi piaci hangulat mellett hazai történések is segítenek az állampapíroknak. Az IMF-tárgyalások megkezdődése is csökkenti a hozamokat, ha ugyanis megszületik az egyezség, az várhatóan még mélyebbre viheti majd a rátákat, a raliról pedig nem szeretnének lemaradni a befektetők. Inkább a rövidebb futamidejű papíroknál, de szintén kamatcsökkenést eredményezhet, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a jövő heti kamatdöntő ülésen kamatot vág.

Erre megvan az esély: két monetáristanács-tag – Gerhardt Ferenc és Kocziszky György – már nyilatkozott is arról, hogy’ nyílhat erre lehetőség. Az elemzők egyelőre inkább a 7 százalékos alapkamat szinten tartását várják, de nem zárnak ki egy 25 bázispontos lazítást sem a soron következő monetáristanács-ülésen.

Ilyen fejlemények tükrében pedig nem kizárt, hogy számos nemzetközi alap, mely eddig alulsúlyozta a régión vagy a feltörekvő országokon belül a magyar állampapírokat, most növeli magyarországi kitettségét. Azt viszont, hogy vannak-e most olyan nagyfelvásárlók, mint tavaly nyáron a Templeton, még természetesen nem lehet tudni. Az viszont az elmúlt évek tapasztalatai alapján szinten biztosra vehető, hogy ha kellően élénk kereslet lesz a magyar hitelpapírokra, akkor az Államadósság-kezelő Központ megpróbálja majd rugalmasan kielégíteni a keresletet az aukciókon és a csereaukciókon is.

Hogy a magyar állampapírok hozamai meddig csökkenhetnek még, nem tudni. Az mindenesetre, hogy az államadósság-kezelő reakciói miatt a kínálati oldal vélhetően nem fog igazán szűkülni, meggátolhatja a nagyobb hozamcsökkenéseket – mondja Szalma Csaba. A szakember szerint az sem kizárt, hogy már a jelenlegi hozamszint is túl alacsony, és ennél magasabban alakul majd ki az egyensúly az állampapírpiacon. Az IMF-megállapodással kapcsolatos várakozásokat is túlzottan optimistának érzi a szakember, könnyen lehet, hogy hosszú időbe telik, mire sikerül megegyeznünk a valutaalappal.

A hazánkba érkezett delegáció ugyanis várhatóan nem fogadja majd lelkesen a tranzakciós illeték tervét, ezen belül is különösen azt az ötletet, hogy a terhet ki kívánják terjeszteni a jegybankra és az államkincstárra is. Mivel pedig a két érintett intézmény veszteségét az állam finanszírozza, a rájuk kivetett illeték nem számít valódi bevételnek.

A hozamok is csökkentek. Az elfogadott ajánlatoknál 6,85 és 6,9 százalék között alakultak a ráták, az átlaghozam 6,89 százalékos lett, ami a tavaly november óta a legalacsonyabb érték. Utoljára 7 százalék alatti átlaghozammal akkor fogyott el a három hónapos dkj, amikor még 6 százalékos volt az alapkamatunk. A mostani hozamcsökkenésben vélhetően komoly szerepet játszott, hogy a jövő heti kamatdöntéssel kapcsolatban egyre többen számítanak lazításra.

A hozamok is csökkentek. Az elfogadott ajánlatoknál 6,85 és 6,9 százalék között alakultak a ráták, az átlaghozam 6,89 százalékos lett, ami a tavaly november óta a legalacsonyabb érték. Utoljára 7 százalék alatti átlaghozammal akkor fogyott el a három hónapos dkj, amikor még 6 százalékos volt az alapkamatunk. A mostani hozamcsökkenésben vélhetően komoly szerepet játszott, hogy a jövő heti kamatdöntéssel kapcsolatban egyre többen számítanak lazításra. -->