Az idei év első hat hónapjában némileg csökkent a Magyarországon forgalomban lévő bankkártyák száma - derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A forgalomban lévő plasztikok száma majdnem húszezerrel, 8,909 millió darabra csökkent. Ezen belül a MasterCard kártyák száma több, mint 4 százalékkal 7,128 millióra nőtt, míg a VISA kártyáké 16 százalékkal 1,601 millióra csökkent. Az AMEX kártyák száma enyhe csökkenés után még mindig meghaladja a 160 ezer darabot.
Nőtt viszont a bankártyákat elfogadó helyek száma. Azoknak a boltoknak és vendéglátóhelyeknek a köre, ahol kártyával lehet fizetni majdnem 2400-zal 64297-re bővült. Visa kártyát 52839 helyen fogadnak el, ez 4,67 százalékos bővülést jelent az előző év végéhez képest. MasterCard kártyával 54347 helyen lehet fizetni, ez 4,19 százalékkal több, mint fél évvel korábban.
Az MNB adatai szerint 2012 első félévében 62,108 millió alkalommal használták készpénzfelvételre a bankautomatákat a kártyabirtokosok, ami 2,4 százalékos csökkenést jelent az előző félévihez képest. A felvett összeg majdnem 7 százalékkal 3,064 milliárdra csökkent. Vásárlásra 122,723 alkalommal használták a kártyákat, ez 1,4 százalékos csökkenés az előző időszakhoz képest. Az így elköltött összeg az előző félévi 973 milliárdról 930 milliárdra csökkent. Az átlagos készpénzfelvétel az év első hat hónapjában 49430 forintra csökkent az előző félévi 52235 forintról. Az egy vásárláskor elköltött összeg 8038 forintról 7565-re csökkent. A forgalmi adatoknál azonban figyelembe kell venni, hogy az év második felében mind a készpénzfelvétel, mind a vásárlásra elköltött összeg általában magasabb az első félévinél.
A magyarországon kibocsátott kártyákkal külföldön felvett pénz összege több mint 10 százalékkal 32,878 milliárd forintra csökkent. A külföldi vásárlások összege viszont 2,1 százalékkal 128,141 milliárd forintra nőtt. A külföldi használat során inkább a vásárlás a kedveltebb igénybevételi forma, amelynek oka az alacsonyabb tranzakciós költség valamint a kiterjedt kereskedelmi elfogadói hálózat. Ma már egyre több bank kínál ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget külföldön.
A jegybank 2012 első félévében közölt először adatokat az érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező kártyákról, amelyek száma az időszak végén elérte a 333,8 ezer darabot. Ezekkel a kártyákkal 1,422 millió alkalommal vásároltak belföldön 12,487 milliárd forint értékben, míg külföldön közel 150 ezer vásárlás során 2,715 milliárd forintot költöttek a kártyatulajdonosok. Az ilyen típusú plasztikokkal belföldön több, mint 239 ezer alkalommal összesen 5,341 milliárd forintot vettek fel. Külföldön mindössze 1688 darab készpénzfelvétel történt 68 millió forint értékben.
A POS terminálon lebonyolított érintés nélküli fizetési tranzakciók hazai kibocsátású kártyával 184 ezer alkalommal történtek 483 millió forint értékben. Külföldi kibocsátású kártyával 27 millió forintos értékben 1935 tranzakciót bonyolítottak le. Az érintés nélküli fizetési funkcióval ellátott POS terminálok száma az időszak végén elérte a 8261-et.
Készpénzmentes kávézó
A Katona József Színházban tegnap megnyílt Európa első készpénzmentes kávézója, a K:antin. Ez az első olyan presszó a kontinensen, ahol a színházi előadások szüneteinek kivételével, készpénzt nem fogadnak el, csak elektronikus eszközökkel lehet rendezni a számlát. A K:antinban a feltüntetett összes kártyatársaság emblémájával ellátott plasztikot használhatják fizetésre a vedégek. A kávézóban az összes terminál el lesz látva PayPass technológiával. Az ezzel a technológiával ellátott eszközök, bankkártyák, karórák, matricák, birtokosainak 5000 forint értékű vásárlás alatt a PIN kódjukat sem kell megadni.
Magyarországon egyelőre hét bank, az OTP Bank, a TakarékBank, az Erste, a CitiBank, az MKB, a Raiffeisen és a Magyar Cetelem Bank bocsát ki PayPass technológiával ellátott eszközöket. Az első PayPass kártyákat az OTP vezette be 2009-ben a magyar piacra.
A megnyitón Király Júlia, az MNB pénzforgalmi területét felügyelő alelnök elmondta, hogy a készpénzmentesítés növeli a pénzforgalom hatékonyságát, aminek köszönhetően jelentős erőforrásokat lehet megtakarítani össztársadalmi szinten, a rejtett gazdaság ezzel párhuzamos visszaszorulásával pedig az állami adóbevételek is növekedhetnek.
