Túlságosan óvatosan áll a kkv-szektor a bankokhoz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA kisebb cégek vezetőinek is be kell látniuk, hogy a devizakockázatok kezelése nem spekulatív eszköz, de e téren még általánosan jellemző az óvatosság – véli Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője, aki lapunk konferenciáján a kkv-k exportfinanszírozását segítő banki megoldásokról fog előadást tartani. Számos olyan kockázati elem van az exportra dolgozó kis- és középvállalkozásoknál, amelyek a belföldi piacra termelőknél másképp jelennek meg, ezért a bankoknak is más módon kell hozzájuk állniuk – fejtette ki.
A hosszú fizetési határidők és a pontos szállítás kockázataira sokkal inkább fel kell készülniük az exportáló cégeknek, újabban pedig az árfolyam-ingadozás is kockázatot jelent; rosszabb esetben akár a teljes nyereséget is elviheti, ezt banki segítséggel kezelni kell.
A kisebb cégek olyan fix, támogatott kamatozású hiteleket vehetnek igénybe, amelyek 2–5 éves távon segíthetik az exportot. Ezen, valamint a számlavezetésen túl a nemfizetés kockázatának kezeléséhez szükséges információk biztosításában jelenthetnek a bankok nagyobb segítséget a kkv-k számára – mondta el Takács Zoltán. A legtöbb cégnél az árbevétel 20–30 százalékát adja a banki külső hitelezés, bár a szórás nagy.
A témához kapcsolódó egyik legizgalmasabb kérdés Takács Zoltán szerint az, hogy mitől lehet jó partner egy cég a bankok számára. Véleménye szerint a legfőbb a transzparencia, valamint a menedzsmentkockázat, azaz hogy miként tud a cég reagálni a változó körülményekre. Korábban a fedezetalapú értékelés dominált a cégek megítélésénél, mára azonban az eszközök átértékelődése ezt háttérbe szorította, az elvárás az, hogy tartós és fenntartható gazdálkodást lásson a bank.
