A háború és a hőség miatti aggodalmak hároméves csúcsra röpítették a gabonaárakat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA gabona- és olajosmagpiacon ismét megjelent a háborús kockázati felár. A Bloomberg mezőgazdasági spot indexe – amely tíz meghatározó növényi termék ármozgását követi – szerdán 2023 júliusa óta nem látott szintre emelkedett. Az index immár hét egymást követő hete erősödik, miközben egyszerre romlanak a termelési és a szállítási kilátások. A legnagyobb figyelem a búza kereskedésére irányul.
A chicagói határidős búza jegyzése csütörtökön újabb kétéves csúcsra emelkedett, miután az előző kereskedési napon több mint 4 százalékkal drágult. Az európai piacon is látványos volt az elmozdulás: a párizsi Euronext szeptemberi malmibúza-jegyzése egyetlen hét alatt a tonnánkénti 205 euró körüli szintről 235 euró közelébe ugrott.
Az Agrarheute piaci tudósítása szerint az európai búzaárakat ismét elsősorban a fekete-tengeri háború fejleményei mozgatták. A befektetők és a kereskedők attól tartanak, hogy az orosz és ukrán kikötők, hajók, valamint gabonaszállítási útvonalak elleni támadások tartósan korlátozhatják a térség exportját.
Búza: a fekete-tengeri bombázás adta az utolsó lökést
Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre, Ukrajna pedig továbbra is meghatározó szereplője a búza, a kukorica és a növényi olajok nemzetközi piacának. A két ország együttesen a világ búzakivitelének több mint negyedét adja, ezért már a szállítások akadozásának veszélye is jelentős áremelkedést válthat ki.
A hét elején találat ért egy, az Archer-Daniels-Midland terménykereskedő árpáját szállító hajót az ukrajnai Odessza kikötőjében. Oroszország eközben megtiltotta a hajók lehorgonyzását az Azovi-tenger és Kavkaz kikötőinek olyan részein, ahol nincs megfelelően megszervezett légvédelem.
Vitor Pistoia, a Rabobank vezető gabona- és olajosmag-elemzője szerint az eszkaláció azzal fenyeget, hogy visszafogja a térségből érkező kínálatot. Dennis Voznesenski, a Commonwealth Bank of Australia agrárközgazdásza úgy értékelte:
a hőség és a geopolitikai feszültségek már hetek óta gyülekeztek, de a fekete-tengeri konfliktus súlyosbodása adta meg a végső lökést a piacnak.
A Világgazdaság korábbi összesítése szerint a chicagói búza jegyzése már a múlt héten három egymást követő napon emelkedett, és néhány nap alatt mintegy 7 százalékkal drágult. A párizsi malmi búza legközelebbi határidős ára ekkor lépte át a tonnánkénti 233 eurót. A kukorica augusztusi jegyzése 246,50, a novemberi 246,75 euróig emelkedett, míg a novemberi repce ára meghaladta az 549 eurót tonnánként.
Nem csak a háború hajtja fel a terményárakat
Az emelkedés mögött több, egymást erősítő folyamat áll. Az európai hőhullám elsősorban a kukorica terméskilátásait rontja. Franciaországot, az Európai Unió legnagyobb mezőgazdasági termelőjét május vége óta három hőhullám érte el, ráadásul a szélsőséges hőség a növények fejlődésének kritikus időszakában érkezett.
Az Egyesült Államok kukorica- és szójaterületeit szintén forró, száraz időjárás sújtja. A piaci szereplők már egy jelentősebb amerikai kukoricaár-emelkedésre is készülnek: egy opciós kereskedő 20 millió dolláros pozíciót nyitott arra számítva, hogy a jegyzés akár a 6 dolláros bushelenkénti szintet is elérheti. Ez több mint egy dollárral lenne magasabb a fogadás idején érvényes árnál.
Az El Nino visszatérésével kapcsolatos várakozások tovább növelik a bizonytalanságot. A jelenség több termőterületen hozhat szokatlanul meleg és száraz időt, ami nemcsak a gabona, hanem a kávé és a kakaó kínálatát is veszélyeztetheti. Az arabica kávé és a kakaó határidős jegyzése júliusban már emelkedésnek indult.
Az iráni konfliktus a kukoricát és az olajos magvakat is drágítja
A közel-keleti konfliktus az energiaárakon keresztül erősíti a terménypiaci ralit. A nyersolaj drágulása javítja a bioüzemanyagok versenyképességét, ezzel pedig növeli a kukorica, a szója és a növényi olajok iránti keresletet.
A chicagói szójabab határidős jegyzése kétéves csúcsra emelkedett, amit a kínai vásárlások élénkülése is támogatott. A Kuala Lumpur-i pálmaolajpiacon 2,1 százalékos napon belüli drágulást is mértek. A pálmaolaj ismét olcsóbbá vált a gázolajhoz képest, ami növelte a felhasználásának vonzerejét a biodízelgyártásban.
A magasabb energiaárak azonban nemcsak a bioüzemanyag-keresletet élénkítik:
- a szállítás,
- a műtrágyagyártás
- és a mezőgazdasági termelés költségeit is emelik,
így egyszerre szűkíthetik a kínálatot és növelhetik a termelők ráfordításait.
A magyar piacon még csak részben látszik a fordulat
A nemzetközi tőzsdei drágulás Magyarországon egyelőre jóval kisebb mértékben jelent meg. Kovács Endre, a Gabonaszövetség elnökségi tagja a Világgazdaságnak elmondta: a párizsi búzaár mintegy 30 eurós emelkedéséből az exportpiacon eddig hozzávetőleg 5 euró érvényesült.
A magyar búza ára a korábbi, tonnánként 60 ezer forint alatti szintről a 60 ezer forintos tartomány felső része felé mozdult. Az azonnali drágulást fékezi, hogy a külföldi vevők a közeli szállításokra jellemzően már lekötötték a szükséges mennyiségeket, a hazai feldolgozók pedig viszonylag kedvező készlethelyzettel kezdték az új gazdasági évet.
A kukorica esetében más a helyzet: az új termés árát egyre inkább a súlyos aszály és az import lehetősége határozza meg. A növény számára júliusban mintegy 100 milliméter csapadék lenne ideális, ám több magyarországi térségben ennek csak a töredéke hullott le. Egyes táblákon már visszafordíthatatlanná vált a kár, és olyan állományok is vannak, amelyek cső nélkül maradhatnak.
Az élelmiszerárakban is megjelenhet a drágulás
A jelenlegi áremelkedés még nem jelent automatikusan új gabonaválságot. Több meghatározó terményből továbbra is jelentősek a világpiaci készletek, miután az elmúlt években több régióban kedvezően alakult a termés. A tőzsdei árakat ráadásul jelenleg jelentős részben a kockázati prémium, nem pedig a tényleges fizikai hiány mozgatja.
Ha azonban a fekete-tengeri szállítások tartósan akadoznak, az európai és amerikai terméskilátások tovább romlanak, valamint az energiaárak magasak maradnak, a drágulás fokozatosan végiggyűrűzhet az élelmiszerláncon. Először a liszt, a kenyér és a növényi olajok ára kerülhet nyomás alá, később pedig a takarmányköltségeken keresztül a hús- és tejtermékek is drágulhatnak.
A magyar gazdák számára a világpiaci fordulat rövid távon némi reményt jelenthet a rendkívül alacsony aratáskori árak és termésátlagok után. Az azonban továbbra is kérdés, hogy a háborús és időjárási kockázatok által kiváltott tőzsdei rali mennyire lesz tartós, illetve annak mekkora része jut el ténylegesen a magyar termelői árakba.
