Növelni kívánja kihelyezéseit a CIB Lízing
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság– Az utóbbi évek igen nehéznek bizonyultak a magyarországi lízingpiac számára, mind az új kihelyezéseket, mind a portfólió minőségének alakulását tekintve. Ebben az üzleti környezetben melyek azok a területek, ahol növekedni lehet?
– Az utóbbi években valóban jelentősen visszaestek az új kihelyezések a lízingpiacon is, ezért a szolgáltatóknak – és ez szinte mindegyikre, nemcsak a CIB Lízingre igaz – elsősorban a meglévő ügyfeleik kezelésére kell koncentrálniuk. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy megtaláljuk azokat a részterületeket, ahol az adott piaci körülményekhez képest jól lehet érvényesülni a jobb lehetőségek, illetve az erősebb kereslet miatt. Nálunk az egyik ilyen területet a mezőgazdasági gépek finanszírozása jelenti, ahol 20 százalék körüli piaci részesedéssel egyértelműen rendkívül erős pozícióban vagyunk. A másik bástyát a kkv-finanszírozásban a tehergépjárművek finanszírozása jelenti, ahol szintén dobogós helyet mondhatunk magunkénak.
Több, korábban húzóágazatnak tekintett terület ugyanakkor sokat vesztett jelentőségéből, így például az építő- vagy a nyomdaipar. A negatív meglepetések közé kell sorolni sajnos az orvosi berendezések piacát is: sokatmondó adat, hogy a 1,5 millió forintos, vissza nem térítendő állami támogatás ellenére mindössze néhány százmillió forintnyit tudtunk kihelyezni az orvosok számára kifejlesztett konstrukció kapcsán.
A növekedés hiányát persze sokan szeretik arra visszavezetni, hogy – hasonlóan a bankokhoz – maguk a lízingcégek sem akarnak finanszírozást nyújtani, ám én máshogy gondolom. Persze vannak olyan, nyilvánvaló kockázatokat hordozó cégek, amelyek a jelenlegi környezetben nem jutnak finanszírozáshoz, ám a két lábbal a földön járó, reális jövőképpel rendelkező ügyfelekre változatlanul partnerként tekintünk. Látni kell azt is, hogy a válság előtt 1300-1400 milliárdos lízingpiac mára a negyedére zsugorodott, ezért számunkra is alapvetően fontos a csökkenő portfolió pótlása. Az új kihelyezések szempontjából ugyanakkor biztató, hogy a cégek elkezdték végrehajtani a válság nyomán elhalasztott beruházásaikat.
– Mi jelenti a lízing előnyét az egyéb finanszírozási formákkal szemben?
– Az egyik legfontosabb előnye, hogy rendszerint kevesebb önerőre, illetve egyéb biztosítékra van szükség, valamint a lízingdíjak fizetése is változtatható szezonálisan, igazodva a vállalkozás bevételeihez. A lízing emellett kíméli a működőtőkét, és sok szempontból jóval egyszerűbb és gyorsabb finanszírozást jelent a hitelnél.
– A közelmúltban több jogszabályváltozás is történt, amely elvben pozitívan érinti a lízingpiacot, például az áfa leírhatósága a gépjármű-beszerzéseknél. Mekkora ennek a pozitív hatása?
– A jogszabályváltozásoknak a gépjármű illetve a flottafinanszírozásban lehet jelentősége.
A flottapiac nominálértékben jelentős, nagyjából 50 százalékos növekedést produkált az első félévben, ám ez az alacsony – 23 milliárd forintos – bázisnak, és nem a kereslet jelentős felfutásának köszönhető. Az új gépjárművek négyötöde ráadásul céges autó, tehát a lakossági új autó piac változatlanul pang, a szolgáltatók a meglévő állományok kezelésére koncentrálnak. Ebből a helyzetből rövid távon nem is nagyon látszik kiút, a gazdasági környezet ugyanis változatlanul bizonytalan.
– A kis- és középvállalkozói ügyfelek mit várnak a lízing-szolgáltatóktól?
– A lízing nagy előnye a banki finanszírozáshoz képest, hogy annál számottevően gyorsabb, emellett nagyfokú rugalmasság és átláthatóság jellemzi.
A vállalkozások egyébként mára tudatosabbá váltak a pénzügyi konstrukciók kiválasztásánál, és a kamat-törlesztőrészlet pároson kívül egyéb szempontokat is vizsgálnak a választáskor: így például fontos számukra a türelmi idő, a maradványérték elszámolása, és a törlesztés módja is.
A vállalkozások és a pénzügyi szolgáltatók kapcsolatán ugyanakkor van még mit fejleszteni: a beszerzések során ugyanis gyakran csak azokból a finanszírozási konstrukciókból választanak a cégek, amelyeket a kereskedő kínál számukra, ami pedig – jellegénél fogva – nem biztos, hogy a legmegfelelőbb választ adja az igényeikre.
– Ez utóbbi kapcsán sok szó esik a keresztértékesítési lehetőségek kihasználásának hiányáról. A CIB csoporton belül mennyire tudják kihasználni a keresztértékesítési lehetőségeket?
– Elvi síkon a csoport mindig nagy hangsúlyt helyezett a keresztértékesítésre, tavaly pedig fontos lépések történtek annak előmozdítása érdekében. A keresztértékesítés most már mindkét irányban működik, amelyben nagy szerep jut a banki fiókhálózatnak is.
– A CIB Lízing hosszú évek óta meghatározó szereplő a piacon. A jelenlegi környezetben hogyan tudják a részesedésüket növelni?
– Az árazásnak és a partneri kör szélesítésének meghatározó a szerepe ebben.
– A kihelyezett állomány mikor kezdhet el stabilan növekedni a hazai lízingpiacon?
– Az új kihelyezések egyelőre a bázishatás miatt tudnak növekedni, vagyis nem elegendők ahhoz, hogy az állomány csökkenését ellensúlyozni tudják. Havi szinten ugyan megfigyelhetők nagy kilengések, ám ezt – sajnos – a piac jelenlegi állapotában egy-egy nagyobb ügyfél szerződései is okozhatják. A lakossági piacon nem gondolnám, hogy belátható időn belül érezhető növekedést lehetne elérni, ám az biztató, hogy az eszközfinanszírozásban az új kihelyezéseink már meghaladják a visszafizetéseket.
