BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Betétesek védelmében

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A szakemberek szerint olyan szabályozásra van szükség, amely lehetőleg megelőzi a bankcsődöket, ha pedig mégis megtörténnek, akkor nem terheli rá az adófizetőkre a költségeit

Számos rangos hazai és külföldi előadó szólalt fel tegnap az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) konferenciáján, amelynek legfőbb témája a banki válságkezelés volt. Fekete-Győr András, az OBA vezérigazgatója nyitóbeszédében is hangsúlyozta: a szabályozók célja az, hogy a nehéz helyzetbe került bankokat lehetőleg szanálják, és ne közpénzből kelljen őket megmenteni. Fred Carns, az Egyesült Államok Szövetségi Betétbiztosítási Társaságának (FDIC) elnöke is ugyanezt hangsúlyozta előadásában. Az Egyesült Államokban elfogadott Dodd-Frank törvény is ennek a jegyében készült el, ez egyrészt meghatározza, melyek azok a hitelintézetek, amelyek rendszerszintű kockázatot hordoznak magukban, másrészt létrehozta a pénzügyi stabilitási tanácsot, amely intézkedéseket hozhat a pénzügyi kockázatok csökkentése érdekében.

Lengyelországban most próbálják létrehozni azokat a jogszabályokat, amelyek alapján szanálni lehetne a nehéz helyzetbe került hitelintézeteket – mondta Jerzy Pruski, a lengyel Bank Garancia Alap elnöke. Lengyelországban 2001 óta nem volt bankcsőd, a bankszektor stabil, de a szakember szerint éppen ezek a „békeidők” a legalkalmasabbak arra, hogy megteremtsék a jogszabályi alapját egy rendezési keretrendszernek, ezen az ottani pénzügyi stabilitási tanács együtt dolgozik a Világbankkal.

Farkas Ádám, az Európai Bankfelügyelet (EBA) igazgatója arról beszélt, miért van szükség a nemzeti felügyeleten túl európai hatóságokra is. Előadásában kiemelte, egyes európai országokban a bankok túl nagyra nőttek, mérlegfőösszegük a többszöröse a GDP-nek, ami súlyos kockázatokat jelent. Az egyes bankcsoportok és anyaországaik GDP-je között is aránytalanságok vannak – jelezte a szakember. A probléma megoldását Farkas szerint egy közös európai bankfelügyelet jelentené.

Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke szerint viszont nem lehet szétválasztani egymástól a nemzeti gazdaságokat és a bankrendszert, ezek ezer szállal kötődnek egymáshoz, így a szakember szerint nem lenne helyes, ha uniós hatóságok elvennék a felügyeleti jogokat a helyi felügyeletektől. Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke főleg azzal nem értett egyet, hogy a bankuniós szabályozás alapján elvennék az egyes országoktól a makroprudenciális eszközöket, és azokat egyedül csak az Európai Központi Bank használhatná, miközben az MNB felelőssége ekkor is megmaradna nemzeti szinten. A válságkezelés szempontjából viszont a kimaradásnak csak negatívumai vannak – ismerte el az alelnök.

Ki szanálná a bankokat?

Ma nincs Magyarországon olyan intézmény, amely képes lenne a bankok szanálására – mondta Szász Károly. A PSZÁF készített egy összefoglaló tanulmányt, amely több lehetőséget is említ erre. A felügyelet szerint működtethetné az intézményt a nemzetgazdasági tárca, de a Magyar Nemzeti Bank is lehetne a rendezési hatóság.

Ha a PSZÁF lenne az, akkor szigorúan szét kellene választani a felügyeleti munkát a rendezéstől.

A Hitelintézeti Nonprofit Felszámoló Kht. is alkalmas lehetne a feladatra, ha hatósági jogköröket kapna, de akár az OBA is megkaphatná ezt a lehetőséget.

Ha a PSZÁF lenne az, akkor szigorúan szét kellene választani a felügyeleti munkát a rendezéstől.

A Hitelintézeti Nonprofit Felszámoló Kht. is alkalmas lehetne a feladatra, ha hatósági jogköröket kapna, de akár az OBA is megkaphatná ezt a lehetőséget.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.