Még mindig recesszióban a magyar gazdaság

A múlt hét európai és magyar adatdömping mellett az óceán túlpartján folytatódott a vita a január elején életbelépő költségvetési kiigazításokról. Ez a vita a következő hetekben folytatódhat, miközben Európában is fontos döntések jöhetnek. Magyarország számára a legfontosabb a kohéziós források ügye, ahol az utolsó információk szerint 30 százalékos csökkenés következhet be a 2014-től 2020-ig tartó költségvetési időszakban, de a vita szerencsére még nem zárult le.

A múlt hét legfontosabb adatközlése a harmadik negyedévi GDP statisztika volt, ami alapján sajnos továbbra is kedvezőtlennek tűnnek a magyar gazdaság kilátásai. Éves szinten 1,5 százalékkal esett a gazdaság, miközben a második negyedéves adatot is lefelé korrigálták. A mezőgazdaság teljesítménye az aszály miatt jelentősebben csökkent, az autóipar termelésnövekedése nélkül pedig vélhetően még nagyobb lenne a visszaesés.

A romló európai kilátások, a gyenge fogyasztási kereslet és az elégtelen beruházási szint nem sugall gyors javulást. Idén 1,4 százalékos gazdasági visszaesésre számítunk, amit jövőre is csak egy minimális, 0,2 százalékos növekedés követhet.

A kedden megjelent magyar inflációs adat ugyan kellemes meglepetést hozott, ám az októberi 6 százalékos éves mérték még így is nagyon magas a visszaeső gazdaságban. Az államkötvény befektetőket viszont hidegen hagyták a gyenge adatok, hiszen csütörtökön sikerült a tervezettnél jóval több, 71 milliárd forintnyi kötvényt értékesítenie az államnak.

Az előttünk álló héten üres a makrogazdasági naptár. Hazai fronton azonban a már említett kohéziós források ügye mellett múlt pénteken máris választ kaptunk arra, hogy milyen intézkedésekkel csökkentené a kormány további 60 milliárd forinttal, 2,7 százalékra a költségvetési hiányt jövőre, ami már a harmadik csomag szűk másfél hónapon belül.