Valami nem stimmel Washingtonban, Trump bújkál: egyre több a halott, ezt már nem lehet elhallgatni – fel kell készülni a legrosszabbra?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) szerint a legfrissebb támadások célja Irán katonai képességeinek gyengítése, különösen azoknak az eszközöknek a megsemmisítése, amelyekkel Teherán veszélyeztetheti a Hormuzi-szoros hajóforgalmát. Iráni beszámolók szerint hétfő hajnalban több várost is rakétacsapások értek, köztük Tabrizt, Bandar Imam Khomeinit és Chabahart. A Bloomberg ennek kapcsán arról ír, hogy a konfliktusban elesett amerikai katonák száma hivatalosan 17-re emelkedett, több mint 420-en pedig megsebesültek. A legutóbbi haláleset Észak-Irakban történt egy lezuhant iráni drón fel nem robbant robbanótestének hatástalanítása közben. Korábban Jordániában is halálos iráni támadás érte az amerikai erőket.
Fotó: Tomas Ragina
Kilenc iráni célpontot támadott az amerikai hadsereg
Miközben az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) az X felületén arról számolt be, hogy a vaásrnap este lezajlott támadási hullámban kilenc sikeres támadást hajtott végre iráni célpontok ellen, Trump a hétvégén a labdarúgó-világbajnokság döntőjén vett részt, és csak röviden reagált a történtekre. Az elnök kijelentette, hogy az amerikai csapások célja továbbra is az, hogy Irán ne juthasson nukleáris fegyverhez, hozzátéve: az amerikai hadsereg ismét „nagyon kemény csapást” mért iráni célpontokra az elesett katonák emlékére.
Az elnök ugyanakkor továbbra sem jelentett be átfogó katonai eszkalációt. Az amerikai kormány kettős stratégiát követ:
- egyrészt folytatja az iráni katonai célpontok elleni támadásokat,
- miközben igyekszik fenntartani a nemzetközi hajóforgalmat a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalán, a Hormuzi-szorosban.
Miként a Világgazdaság oldalán megírtuk, az amerikai hadsereg több perzsa városra is légicsapásokat mért már szombaton is, miközben Teherán a kuvaiti amerikai bázisokat támadta. A CENTCOM szerint a korábbi támadási hullám iráni part menti megfigyelő és légvédelmi létesítményeket, a tengeri hadviselési képességeket, rakéta- és dróntárolókat célzott, valamint az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) azon erőit érték a találataik, akik kilőtték az amerikai katonákat Jordániában.
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter szerint a szoros ugyan még működik, de az energiaszállítások már csak a háború előtti mennyiség mintegy kétharmadát érik el. A kieső forgalom nemcsak a tengeri útvonalakat, hanem az alternatív vezetékes exportot is érinti.
A piaci aggodalmak ennek megfelelően fokozódtak:
a Brent típusú kőolaj ára hétfőn több mint 3 százalékkal emelkedett, és hordónként 90 dollár fölé került, ami több mint egy hónapja nem látott szint.
Irán közben közölte, hogy csapást mért az amerikai különleges erők szíriai al-Tanf bázisára, valamint korábban dróntámadásokat hajtott végre kuvaiti amerikai támaszpontok ellen. Kuvait szerint egy sótalanító üzemet is ismét találat ért, ami már polgári infrastruktúrát érintő támadásnak minősül. Az Egyesült Államok bahreini nagykövetsége pedig arra figyelmeztetett, hogy információik szerint Irán meg nem határozott helyszíneket próbálhat meg célba venni Manáma központjában, az ország fővárosában.
Biztonságpolitikai elemzők szerint a felek közötti bizalom teljesen megszűnt, ezért egyre nehezebb elképzelni a feszültség gyors enyhülését. Bár Trump továbbra is nyitva hagyta a diplomácia lehetőségét, szakértők szerint jelenleg egyik fél sem érdekelt a kompromisszumban.
A konfliktus immár több mint húsz hete tart, és egyre nagyobb terhet jelent a világgazdaság számára. A Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság fokozza az energiaellátási kockázatokat, ami az olajárak emelkedésén keresztül újabb inflációs nyomást helyezhet a globális gazdaságra – írja a Reuters.
