Válságkezelés kell
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz európai és amerikai válságkezelésről és kötvénypiacokról tartott sajtóbeszélgetést a Pioneer Alapkezelő. A legfontosabb különbség az európai és az amerikai válságkezelés között, hogy míg az eurózónában a költségvetési egyensúlyra helyezik a fő hangsúlyt, addig az USA-ban óriási költségvetési hiányok mellett a növekedés élénkítésére fókuszálnak – mondta Szűts-Békési Ilona, a társaság kötvényporfóliómenedzsere.
Az európai modell azonban a jelek szerint adósságcsapdához vezet, Amerikában pedig sokan keveslik a gazdasági növekedést, a múltbéli példákból kiindulva viszont a nulla közeli növekedést is komoly sikernek kell értékelni a válságkezelésben.
A szakember az 1929-33-as gazdasági válság alapján a visszaesés jóval nagyobb mértékű is lehetett volna pénznyomtatás és költségvetési lazítás nélkül. Abban az időszakban 46 százalékkal esett vissza az USA ipari termelése, súlyos defláció volt, a munkanélküliség 600 százalék fölött emelkedett, csak a világháborús kereslet tudott véget vetni az elhúzódó válságnak.
Japán példája is azt mutatja, hogy szükség van a mennyiségi lazításra. Bár a japán GDP is stagnál, a válságkezelés ott is sikeresnek mondható, hiszen elkerülték az 1929-33-ashoz hasonló GDP-visszaesést és életszínvonal-zuhanást. Sok kritika éri Japánt és az USA-t is, hogy a pénznyomtatás nem érte el a célját, a pénzkínálat alig növekedett, a hitelezésre pedig egyáltalán nem hatottak a jegybanki intézkedések. A Nomura egyik friss elemzése szerint viszont, ha nem történnek meg ezek a lépések Japánban, 1990 és 2005 között a GDP drasztikusan visszaesett volna.
A magyarországi helyzetről a szakember úgy nyilatkozott: az év eleje óta a forint és az állampapírpiac sokat erősödött, még a szektoradókkal sújtott részvények árfolyama is emelkedett. A válság kezelésében azonban csak részsikert értünk el, az ikerdeficit probléma ugyan megszűnt, de a potenciális növekedés teljesen összezsugorodott. A magyar eszközök felértékelődése pedig főleg annak köszönhető, hogy az idei év a feltörekvő piaci kötvények nagy éve volt, és ebbe az eszközosztályba tartoznak a magyar állampapírok is.
