Lassult az infláció novemberben, kamatcsökkentés jöhet újra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az elmúlt héten publikált KSH-adatok szerint novemberben az éves inflációs index 5,2 százalékra lassult az októberi 6 százalékról. Az infláció csökkenését nagyban támogatta a bázishatás. A tavalyi évben ugyanis éppen ilyenkor ugrott meg látványosabban az év/év index. Emellett a jármű-üzemanyagok esetében mért 4,8 százalékos havi árcsökkenésnek meghatározó szerepe volt abban, hogy a teljes fogyasztói kosár is valamivel (0,1 százalékkal) olcsóbbá vált októberhez viszonyítva. Ugyanakkor a maginflációs mutató – a főindex jelentős esése ellenére is – 5,1 százalékon stagnált, ami akár arra is utalhat, hogy az alap-inflációs folyamatok továbbra sincsenek kontroll alatt, és ilyen helyzetben a jegybanki kamatcsökkentések idővel az infláció felpörgését is okozhatják. Mindenesetre a jövő évi infláción nagymértékben fog „segíteni”, hogy a kormányzat nemrégiben 10 százalékos áram-, gáz- és távhőárcsökkentést jelentett be. Ennek köszönhetően a 2013-as éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésünket 4,4 százalékra csökkentettük a korábbi 5 százalékról. Láthatjuk azonban, hogy ez még mindig jóval magasabb a jegybank 3 százalékos középtávú céljánál.
Az előttünk álló héten a jegybank keddi kamat-meghatározó ülése lesz a fókuszban. Várakozásunk szerint további 25 bázispontos kamatcsökkentésről fognak dönteni, így a jegybanki alapkamat új szintje 5,75 százalékos lesz. Miután a piacok egyértelműen beárazták a kamatcsökkentést és a külső környezet továbbra is támogatónak mondható, az lenne meglepő, ha mégis másképpen döntene a Monetáris Tanács.
A nagy kérdés igazából az, hogy meddig mehet még le a jegybanki alapkamat. Úgy gondoljuk, hogy a következő egy-két hónapban még folytatódhatnak a kamatvágások, így a korábbi kamatpályánkat kismértékben módosítottuk. Év közepéig 5 százalékra csökkentheti a kamatot a Monetáris Tanács, míg korábban év végére jeleztük ennek a szintnek az elérését.


