A szövetkezeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kormánytevékenységek ellátására kormánybiztossá nevezték ki Vojnits Tamást. A makrogazdasági elemző a Kossuth Rádiónak elmondta: a törvény takarék- és hitelszövetkezeteket különböztet meg, a különbség pedig abban áll, hogy utóbbiak csak a szövetkezeti tagokkal üzletelnek, nekik adnak hitelt, előbbiek viszont szélesebb körben nyújtanak teljes körű pénzügyi szolgáltatásokat. A takarékszövetkezeteket a „vidék bankjaként” is ismerik, hiszen olyan kistelepüléseken működnek, ahova jellemzően sokkal kevesebb kereskedelmi bank ér el. Jelenleg mintegy 130 takarékszövetkezet van országszerte, a fiókok száma pedig az 1600-at is meghaladja – tette hozzá.
A kormány célja a szektorral az, hogy a következő években minél jobban ki lehessen aknázni a takarékszövetkezetekben rejlő üzleti lehetőségeket – mutatott rá Vojnits Tamás, megjegyezve: az emberek sok megtakarítást és betétet tartanak ezekben, ezért jól el vannak látva forrásokkal, a jogosítványaik ugyanakkor bizonyos tekintetben elmaradnak a kereskedelmi bankokétól. A takarékszövetkezetek óvatos, konzervatív hitelezést és pénzügyi politikát folytatnak, ennek köszönhető, hogy jól vészelték át a válság éveit – hangzott el a G7 című műsorban.
Az elemző kifejtette: megvizsgálják, hogy lehet-e lazítani ezen a pénzügyi politikán, és célszerű azt is megnézni, hogy a külföldi megoldások miben különböznek. Újabb lehetőségeket kínál emellett, hogy a magyar állam a fejlesztési bankon keresztül – a német tulajdonos kivásárlásával – részesedést szerzett a Takarékbankban – emelte ki.
Vojnits Tamás megbízása egy évre szól, a kormánybiztost a miniszterelnök nevezte ki. Feladata, hogy egy átfogó stratégiát dolgozzon ki a szektor részére, amelyet később a kormány is elfogadhat. Az elemző szerint ez a tavasszal elkészülhet, a megbízatás második fele pedig arról szól majd, hogy a stratégia nyomán egy olyan részletes intézkedési terv készüljön, amellyel sikerül letenni az első mérföldköveket – jelentette ki a kormánybiztos a Kossuth Rádió G7 című műsorában.
A takarékszövetkezetek több száz milliárd forint szabad forrással rendelkeznek ahhoz, hogy bővítsék hitelezésüket, az ehhez szükséges pénzügyi csatornák kiszélesítését segítheti, hogy a TakarékBankban 38,5 százalékos részesedést szerzett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB). Ezt Varga Antal, Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője november 25-én mondta az MTI-nek. A takarékszövetkezetek azt várják az állam szerepvállalásától, hogy több közfigyelmet kap az a tény, hogy mintegy 500-600 milliárd forint szabad likviditással, azaz kihelyezhető összeggel rendelkeznek - közölte az OTSZ ügyvezetője. Az MFB azután vált a TakarékBank 38,5 százalékos tulajdonosává, hogy nemrég megvásárolta a Deutsche Zentral-Genossenschaftsbank AG-től (DZ Bank) a kisebbségi részvénycsomagot, miközben a mintegy 61 százalékos többségi tulajdonrész továbbra is a takarékszövetkezeteknél és az OTSZ-nél maradt.
Varga Antal szerint a takarékok lehetőségeit az is mutatja, hogy a takarékszövetkezetek részesedése a bankszektor forintbetét-állományából 10 százalék, a hitelállományából viszont csak 4 százalék. Ebből következik az is, hogy amíg a bankszektor átlagos hitel/betét aránya még jelenleg is közel 120, addig az integrált takarékoknál ez az arány 50 százalék, azaz 100 forint betétre, 50 forint jut.
Mivel a nagybankok visszafogják hitelezési tevékenységüket, s ennek hátrányos következményei elsősorban a kkv-szektorban csapodnak le, az OTSZ-hez tartozó takarékok beléphetnek a korábban hitelt nyújtó bankok helyére - jelezte a stratégiai elképzelést Varga Antal. Hozzátette azt is, hogy betéteseik érdekében a prudenciális szempontokat figyelembe kell venniük, ezért gondoskodni kell megfelelő garanciákról is.
