Akár 35 milliárd eurót is hozhat a Tobin-adó
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A londoni, New York-i vagy hongkongi ügyletekre is kivetné a Tobin-adó néven is ismert tranzakciós illetéket az Európai Bizottság a Financial Times birtokába került friss javaslat szerint. A bizottság ezzel mérsékelné a közteher bevezetésével szembeni legfőbb aggályt, miszerint a tranzakciókat egy ilyen illeték bevezetése után olyan országokba helyeznék át a spekulánsok, amelyben nem kell adózni.
A tranzakciós illeték bevezetésének terve már korábban is feloldhatatlan konfliktusokat eredményezett az Európai Unió tagállamai között, a támogatók táborába 11 ország sorakozott fel, köztük olyan gazdaságilag fontos államok, mint Németország és Franciaország.
Az illeték bevezetését ellenzők között van Nagy-Britannia és Svédország. E két ország sem maradhatna azonban tranzakciós paradicsom. A tervezet szerint ugyanis az illetéket – amelynek mértéke részvény- és kötvényügyletek esetében 0,1 százalékos, a származtatott ügyleteknél pedig 0,01 százalék lenne – minden olyan ügyletre kivetnék, amelyben legalább egy olyan pénzügyi intézmény érintett, amelynek a központja az adózóna területére esik, vagy egy olyan ügyfél érdekében jár el, aki ezen a területen él. Ez viszont azt jelenti, hogy az adót az adózónában kibocsátott értékpapírok után akkor is be kell fizetni, ha maguk a tranzakciók, vagy pedig az ügylet két oldalán álló felek Ázsiában, Európában vagy éppen Nagy-Britanniában vannak. Sőt akkor is beszednék az adót, ha egy amerikai vagy ázsiai pénzügyi intézmény az európai adóövezetben kibocsátott értékpapírjával kereskednének.
A tervezet szerint az illetéket 2014 januárjától lehetne bevezetni, de a gazdasági napilap által megkérdezett szakértők szerint a tárgyalások sokkal tovább is tarthatnak. Ha sikerül megegyezniük a tagállamoknak a köztehertől, az a korábbi várakozásoknál lényegesen magasabb 30-35 milliárd eurós bevételt hozhat az érintett országoknak.
Lesznek olyan ügyletek is, amelyeket nem érint majd a Tobin-adó, hogy csökkentsék a közteher nyugdíjalapokra és gazdasági aktivitásra vonatkozó káros hatásait.
Az adót nem vetnék ki az egynapos repó-ügyletekre, a részvények és európai befektetési alapok (Ucits) jegyeinek kibocsátására, valamint a cégösszeolvadások során szokásos részvénycserékre. A jegybankoknak sem kellene tranzakciós illetéket fizetni, amikor beavatkoznak az állampapírok másodpiacán, és az azonnali devizaügyletek is mentességet élveznének a közteher alól.
