Szétverték a forintot – 300 felé közelít az euró

Délelőtt 297,5 forint felett jegyzik az eurót, ami újabb héthónapos mélypontot jelent a forint szempontjából. A kurzus 298 felett is megfordult. Reggel még 296 alatt állt az euró/forint kurzus. A hazai deviza annak ellenére esik, hogy a külpiaci hangulat támogatónak mondható.

„Megelőzte a hóesést a forintesés” – írják hétfői elemzésükben a Raiffeisen Bank közgazdászai. A régió leggyengébben teljesítő devizája volt múlt héten a magyar a rendkívüli monetáris lazítástól való félelem jegyében – jegyzik meg. Szerintük a 300-as szintet közelítve a kormányzati kommunikáció talán enyhülni fog, mert korábban ez volt a lélektani határ náluk.

A héten érkezik az IMF Magyarországra, de nem most nem tárgyalni jönnek – hívják fel a figyelmet a Raiffeisen szakértői, akik szerint egy-két elmarasztaló nyilatkozatra érdemes számítani.

A forint piacát a pénteki napon is az eladók uralták, a gazdasági miniszter megjegyzései által kiváltott csütörtöki gyengülés folytatódott – írják a CIB Bank közgazdászai. A forint leértékelődése pénteken már az állampapír-piacot sem hagyta érintetlenül, a hozamok 10-15 bázisponttal ugrottak meg. Szerintük egyértelmű, hogy a jegybank élén és a monetáris politikában várható változások nem tesznek jót a hazai deviza megítélésének. Megjegyzik, a piac elkezdte pozícionálni magát a gyengébb árfolyamra.

Pénteken az NGM államtitkára Pleschinger Gyula kijelentette, hogy a kormánybank nincs árfolyamcélja, de megerősítette, hogy a kormány és a jegybank között „stratégiai” együttműködést kell létrehozni. Az MNB által bevezetendő eszközök között a másodpiaci állampapír vásárlást, vállalati kötvényvásárlást, a kereskedelmi bankoknak nyújtott hiteleket említette, és hangsúlyozottan magánvéleményként felvetetette a tartalékok után fizetett kamatok mérséklését. A devizakötvény kibocsátással kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy az év első 3-4 hónapja alkalmas lehet a piacon való megjelenésre, és egy kibocsátás nagyságrendje 2 milliárd euró körül alakulhat. A CIB elemzői kiemelik: az idei évben az ÁKK 4,5 milliárd eurónyi devizakötvény kibocsátását tervezi.

A Pleschinger által felvetett eszközök nem újak, a fejlett jegybankok is alkalmazzák, az azonban kérdéses, hogy a magyar viszonyokra hogyan lehet adaptálni – jegyzik meg.

A Raiffeisen Bank elemzői szerint a forint korrigálhatja valamelyest az elmúlt két nap intenzív esését, de a jegybankelnök váltással kapcsolatos aggodalom továbbra is ingoványos talajt ad a kereskedésnek. „Márciusi euró előrejelzésünk 300 forint, de addig e szint fölé is mehet bőven az árfolyam” – vélekednek.

Az NGM szerint a csütörtökön megindult árfolyamesés alapján úgy tűnik, hogy a spekulánsok megfogadták Roubini tanácsát és a szerdai felkészülés után megkezdték a forint elleni támadást.

„Egyértelművé vált tehát, hogy nem a nemzetgazdasági miniszter cikke miatt gyengül a hét közepe óta a forint, hanem – ahogy az a spekulánsokra oly jellemző – ők csupán egy ürügyet kerestek, ami mögé elrejthették támadásukat” – írja az NGM.

„Minden mozgás a piacon valamilyen spekuláció, azaz gondolkodás, következtetés eredménye” – mondta a Világgazdaságnak Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere szerint nem Roubini ajánlása miatt esik a forint. Számos negatív hír látott napvilágot Magyarországgal kapcsolatban az elmúlt hetekben, és ebből következően gyengül a forint.

Bebesy kiemelte: 6,9 százalékkal esett vissza az ipari termelés novemberben, ami azt jelzi, hogy még mélyebb lehet a recesszió. Vannak arra utaló jelek is, hogy fellazul a költségvetés, ilyen például a 13. havi nyugdíj esetleges újbóli bevezetése. Közben Matolcsy arra is figyelmeztetett, hogy az MNB új eszközöket vezethet be. „Semmi összeesküvésről nincs szó, negatív hírek, növekvő kockázatok mellett érthető módon nem népszerű a forint” – vélekedett a szakértő.

A magyar gazdaságnak a versenyképessége javulásához alacsony alapkamatra és gyenge forintra van szüksége – magyarázta lapunknak Tatha Ghose, a Commerzbank vezető elemzője. Ennek eszköze egyelőre a verbális infláció, ezt alkalmazza a cseh jegybank is. A bankoknak és a devizahiteleseknek a forintgyengülés kockázatot jelent, de a végeredmény még számukra is kedvezőbb lehet, hiszen a gazdaság így hosszú távon jóval erősebbé válhat.

Ha úgy sikerül gyengíteni a forintot és csökkenteni a kamatot, hogy közben a versenyszférában sikerül elkerülni a pánikot, úgy az ország 2 éven belül érezheti „J-görbe-hatásból” származó előnyöket. Nagy a valószínűsége, hogy a jegybank új vezetése az államadósság nagyobb részét fogja finanszírozni, így növelve a likviditást. Ugyanezt teszik várhatóan az államhoz közel álló pénzintézetek is, amelyek várhatóan szintén bővíteni fogják mérlegüket – véli Tatha Ghose.

Az elmúlt hét keddjén Nouriel Roubini, a világ egyik legbefolyásosabb pénzügyi elemzője, szokásos hírlevelének előfizetői részére a következő befektetői tanácsot küldte: „Amíg Magyarország kormánya alá nem írja az új IMF-megállapodást, addig a forint shortolását javasoljuk.” Vagyis ezzel a mondattal jelezte, hogy a befektetőknek a forint gyengülésére kell játszaniuk – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az NGM szerint a csütörtökön megindult árfolyamesés alapján úgy tűnik, hogy a spekulánsok megfogadták Roubini tanácsát és a szerdai felkészülés után megkezdték a forint elleni támadást.

„Egyértelművé vált tehát, hogy nem a nemzetgazdasági miniszter cikke miatt gyengül a hét közepe óta a forint, hanem – ahogy az a spekulánsokra oly jellemző – ők csupán egy ürügyet kerestek, ami mögé elrejthették támadásukat” – írja az NGM. -->