Továbbra is kérdés, hogy mi lesz a jegybankban márciustól
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A múlt héten vegyesek voltak a hazai makrogazdasági adatok. A részletes államháztartási deficit nem okozott meglepetést: már a hónap eleje óta lehetett tudni, hogy a központi alrendszerben igen jól alakultak tavaly a folyamatok, legalábbis a pénzforgalmi adatok alapján. A hiány ugyanis csupán a GDP 2,1 százalékát tette ki úgy, hogy az önkormányzatoktól átvett, több tízmilliárd forintnyi adósságot már elszámolták. A még nem ismert helyhatósági deficitet ez pedig pozitívan érinti. Az persze igaz, hogy az eredményszemléletű adatok még tartogathatnak meglepetéseket, de ettől függetlenül jó eséllyel nem lépte túl a 2,7 százalékos deficitcélt tavaly a kormány.
Sajnos azonban nem csak jó hírekről lehet beszámolni: a pénteki, novemberre vonatkozó kiskereskedelmi forgalmi adatok újfent csalódást okoztak. Az éves forgalomcsökkenés már 4,1 százalékos volt az októberi 3,7 százalék után, havi alapon pedig 0,4 százalék, az októberivel megegyező volt a visszaesés (az éves adattól csupán 3 százalékos csökkenést vártunk). Ez az adat pedig azt erősíti, hogy a negyedik negyedévben tovább csökkenhetett a magyar gazdaság teljesítménye, így a tavalyi egész évre vett visszaesés az általunk várt 1,4 százaléknál is jelentősebb lehetett.
Az előttünk álló hét legfontosabb hazai eseménye a keddi kamatdöntő ülés, ahol a nemzeti bank várhatóan újra 25 bázisponttal mérsékli majd az alapkamatot, ami ezzel 5,5 százalékra csökkenhet. A forint gyengülése vélhetően még nem érte el azt a szintet, ami a kamatcsökkentési ciklust megállítaná: ehhez ugyanis az elmúlt hetekben tapasztaltnál intenzívebb romlást kellett volna látni. A jóval 300 forint feletti szintek azonban már elgondolkoztathatják a tanácstagokat. A gazdaság továbbra is pang, az inflációt pedig a kormány rezsicsökkentő intézkedése szorítja le. A legfontosabb kérdés az, hogy milyen lépéseket hajt végre az új jegybankelnök márciustól.
