Már semmi akadálya, hogy újabb koncessziós pályázatokat hirdessen meg az állam, ezúttal a távszerencsejáték-szervezési tevékenységre. A szerdán elfogadott törvénymódosítás szerint ugyanis „az állami szervezői kör alanyi jogon, az egyéb szervezők pedig koncessziós pályázat és koncessziós szerződés esetén jogosultak e tevékenység végzésére”. A kormány által Brüsszelbe kiküldött jogszabály-tervezet több mint négy hónapot keringett az uniós bürokráciában, végül egy olyan verzió jött vissza, ami kicsivel vonzóbb lehet a fogadási vállalatoknak. Az elfogadott módosítás lényege, hogy sokkal nehezebb lesz a külföldi cégektől behajtani az adót, ugyanis törölték a tervezetből a másodlagos adattároló eszköz magyarországi elhelyezésére vonatkozó kötelező előírást. „A másodlagos adattároló eszközre vonatkozó előírás mellőzése szerencsejáték felügyeleti szempontból nem hátrányos, az állami adóhatóság a magyarországi szerverrel nem rendelkező szervezőt távoli hozzáférés útján és a kétheti gyakoriságú adatszolgáltatásra támaszkodva megfelelő hatósági felügyelet alatt tarthatja” – véli az indoklásában Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Még az eredeti tervezetben azonban úgy fogalmaztak, hogy a szerver az adóztatás szempontjából jelentős adatokat tárolt volna.
„A koncessziós pályázat kiírása nem kötelezettség, hanem jogi lehetőség. A pályázatok kiírásáról, tartalmáról a legalább a 60 napos pályázati időtartam kezdőnapját megelőzően 30 nappal két országos napilapban közzétett részletes pályázati felhívásból lehet tájékozódni” – közölte lapunkkal az NGM. A Szerencsejáték Zrt-nek nem kell majd pályáznia. A koncesszió minimális díja 100 millió forint évente játéktípusonként, és a szervező cégnek legalább 200 millió jegyzett tőkét kell igazolnia. A European Lotteries kutatása szerint az engedéllyel nem rendelkező internetes fogadóirodák európai árbevétele 42 milliárd euró. Viszont elenyésző összeget, mintegy 100 millió eurót adóztak.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
