Újabb riasztó adat érkezett: mélyrepülésben az árak, válságban a magyar sertéságazat – eltűnik a termelők jövedelme
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságRendkívül nehéz piaci helyzetbe került a magyar sertéságazat: az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára 2026 júniusában kilogrammonként 522 forint volt hasított meleg súlyban, áfa és szállítási költség nélkül. Ez 37,1 százalékos visszaesést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A júliusi heti adatok sem jeleznek érdemi fordulatot. A 27. héten a hazai termelésű, valamennyi minőségi kategóriába tartozó vágósertés átlagára 518 forint volt kilogrammonként, szemben az egy évvel korábbi 828 forinttal. Az „E” kategória ára 521 forint körül alakult, ami éves összevetésben ugyancsak csaknem 37 százalékos csökkenés.
A heti ár ugyan az előző héthez képest mintegy 1 százalékkal emelkedett, ez azonban egyelőre inkább korrekciónak, mint tartós fordulatnak tekinthető. Az AKI grafikonjai alapján az év eleje óta kialakult árszint jóval elmarad a 2024-ben és 2025-ben jellemző értékektől.
Vágósertés: egész Európában összeomlottak az árak
A magyarországi áresés nem elszigetelt jelenség. Az Európai Unióban az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertések vágóhídi belépési ára júniusban kilogrammonként 1,57 euró volt, ami 26 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A 27. héten az uniós átlag 155,7 euró volt 100 kilogrammonként, 25,9 százalékkal kevesebb a 2025. évi szintnél.
Az ágazat szempontjából meghatározó nyugat-európai jegyzések július elején tovább csökkentek:
- a német szerződéses ár és a Tönnies felvásárlási ára a 28. héten kilogrammonként 1,40 euróra esett,
- míg a holland Vion 1,18 eurós árat alkalmazott. A dán Danish Crown és a Tican jegyzése mindössze 1,11 euró volt.
A magyar vágósertés euróban számított belépési ára a 27. héten 153,4 eurót tett ki 100 kilogrammonként. Ez közel állt az uniós átlaghoz, vagyis a magyar termelők helyzetét nem pusztán belföldi probléma, hanem egy egész Európát érintő túlkínálati és értékesítési válság nehezíti.
Az Európai Bizottság júliusi rövid távú előrejelzése szerint az uniós sertéshústermelés és -fogyasztás 2026-ban várhatóan nagyjából stagnál, miközben az export a csökkenő árak mellett is ellenálló maradhat. Ez ugyan segítheti a feleslegek külpiaci levezetését, de önmagában nem ígér gyors áremelkedést.
Több húst viszünk ki, de kevesebb pénzért
A külkereskedelmi adatok jól mutatják az ágazat kettősségét. Magyarország élősertés-kivitele 2026 januárja és májusa között 40,8 százalékkal, 14,1 ezer tonnára nőtt, miközben az import 1,9 százalékkal, 16,4 ezer tonnára csökkent.
A sertéshúsexport mennyisége szintén emelkedett: az első öt hónapban 63,8 ezer tonna került külföldre, 5,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Az export értéke ugyanakkor 15,6 százalékkal, 55,8 milliárd forintra zuhant.
A magyar szereplők tehát több sertéshúst értékesítettek, de tonnánként lényegesen alacsonyabb bevételt értek el.
A sertéshúsimport volumene 53,2 ezer tonna volt, vagyis alig változott, értéke viszont 18,1 százalékkal, 49 milliárd forintra esett. A külkereskedelemben tapasztalható értékvesztés arra utal, hogy a nyomott árak nemcsak a termelőket, hanem a feldolgozókat és az exportőröket is érintik.
Az Európai Unió agrár-élelmiszeripari exportértéke az év első négy hónapjában összességében is csökkent, amiben az Európai Bizottság szerint a sertéshús alacsonyabb kiviteli értéke is jelentős szerepet játszott.
Olcsóbb lett a takarmány, de ez nem ellensúlyozza az áresést
A termelők helyzetét valamelyest javítja, hogy mérséklődtek a takarmányárak. Az AKI adatai szerint a hízósertéstáp I. kategóriájának átlagára májusban tonnánként 122,2 ezer forint volt, 11,9 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A hízósertéstáp II. ára 7,5 százalékkal, 109,3 ezer forintra csökkent.
A takarmányköltségek mérséklődése azonban messze elmaradt a vágósertés árának 37 százalékos zuhanásától. Ez azt jelenti, hogy az értékesítési bevételek sokkal gyorsabban estek, mint az egyik legfontosabb ráfordítás költsége. Azok a gazdaságok kerülhetnek a legnehezebb helyzetbe, amelyek korábban magas költségszinten hajtottak végre beruházásokat, vagy jelentős hitelállománnyal működnek.
A fogyasztókhoz is eljutott az árcsökkenés
Az árzuhanás a feldolgozói értékesítési árakban is megjelent. A darabolt sertéshúsok – a karaj, a tarja és a comb – feldolgozói ára júniusban átlagosan 23,1 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A 27. héten a csont nélküli sertéscomb feldolgozói ára kilogrammonként 1102 forint volt, csaknem 25 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A sertéskaraj ára 23 százalékkal, a lapockáé több mint 20 százalékkal csökkent. A tarja ugyanakkor kivételt jelentett: ennek ára 4,2 százalékkal meghaladta az előző évi szintet.
A fogyasztói árak ennél kisebb mértékben mérséklődtek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint
- a rövidkaraj átlagára 13,1 százalékkal,
- a sertéscomb ára 13,4 százalékkal csökkent egy év alatt.
A termelői és fogyasztói árváltozás közötti különbség részben azzal magyarázható, hogy a feldolgozás, a csomagolás, az energia, a logisztika és a kereskedelem költségei nem estek a sertés felvásárlási árával azonos ütemben.
Összefogás nélkül elhúzódhat a válság
Az agrártárca szerint a jelenlegi helyzet kezeléséhez a termelők, a vágóhidak, a feldolgozók és a kereskedők együttműködésére van szükség. Bóna Szabolcs agrárminiszter júliusban úgy fogalmazott, hogy a válság kialakulása részben nemzetközi gazdasági és politikai folyamatokra, így a vámháborúkra és a szankciókra vezethető vissza, amelyek okait Magyarország nem tudja megszüntetni, csak a hatásaikat mérsékelheti.
A miniszter korábban arra kérte a fogyasztókat, hogy lehetőség szerint több belföldön előállított sertéshúst vásároljanak, ezzel segítve a külpiacokról kiszoruló mennyiség hazai értékesítését. A tárca várakozása szerint a piaci nehézségek néhány hónapon belül enyhülhetnek, ehhez azonban a belföldi kereslet erősödésére is szükség lenne.
