Több az átstrukturált hitel

Komoly mértékben megemelkedett a bankoknál lévő átstrukturált hitelek állománya az első negyedévben: március végén 2606,6 milliárd forintnyi ilyen kölcsönt tartottak nyilván a hazai hitelintézeteknél, amely 360 milliárd forinttal haladja meg az év végi mennyiséget – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból. Az egy évvel korábbihoz képest még jelentősebb az emelkedés, hiszen akkor még nem egészen 1600 milliárd forintnyi átstrukturált hitelt tartott nyilván a felügyelet. Az átrstrukturált hitelek minősége viszont változatlanul igen rossz: a teljes mennyiségből mindössze 57 százalékot tesz ki a szerződésszerűen teljesítő tételek aránya, a hitelek egyötöde viszont 90 napon belüli, 22,7 százaléka pedig 90 napon túli csúszásban van. A lakossági ügyfeleknél viszont – amelyek a teljes átstrukturált banki hitelállomány 68,7 százalékát adják – egy kicsivel még rosszabb a helyzet: a nem lejárt tételek aránya náluk 56, 03 százalékot tesz ki, míg a 90 napon belüli késedelemben lévőké 23,8, a 90 napon túliaké pedig 20,2 százalékot.

A PSZÁF adatai szerint – nem meglepő módon – az átrstrukturált hiteleknél is túlsúlyban vannak a deviza alapú tételek. A teljes állományból 86 százalékot képviselnek az idegen fizetőeszközben denominált kölcsönök, a lakossági szektorban pedig megközelíti a 90 százalékot az arányuk. A nagy növekedésben éppen ezért szerepet játszhatott az árfolyamhatás is, hiszen ősz óta a forint jelentős mértékben gyengült a meghatározó devizákkal szemben. Ezzel magyarázható az is, hogy az átstrukturált állomány növekedése ellenére nem tudott jelentősen emelkedni a pontosan fizető ügyfelek aránya sem. Az átstrukturált hitelek mennyiségének növekedése viszont a piaci folyamatok tükrében nem túlságosan meglepő: a PSZÁF adatai szerint a hitelintézetek nem teljesítő (90 napon túl késedelmes) hiteleinek hitelportfólión belüli aránya (szerződésszám alapján) a tavaly év végi 13,8 százalékról március végére 14,5 százalékra emelkedett. Ezen belül a vállalati szegmensben 17,1 százalékról 16,8 százalékra csökkent, a lakossági hitelek között viszont 16,2-ről 17,9 százalékra nőtt.

Azzal együtt viszont, hogy az átrstrukturálás az adósok egy jelentékeny részénél nem jelent hatékony megoldást, a bankok nagyon aktívak e téren, hiszen a sok továbbra sem fizető ügyfél mellett is nagy állományt tudnak megmenteni. A nagyobb, lakossági hitelezésben érdekelt hitelintézetek mindegyike működtet adósvédelmi programot. Ezek a most is igényelhető árfolyamgát mellett nyújtanak megoldási lehetőségeket a fizetési nehézségekkel küzdő adósoknak: így például futamidő-prolongációt, tőketörlesztés-csökkentést, hitelkonstrukció váltást vagy akár ezek keverékét.

Fegyelmezettebb önkormányzatok

A helyi önkormányzatok 31,779 milliárd forintnyi átstrukturált hitellel rendelkeztek az első negyedév végén, amely 3,3 milliárd forinttal elmaradt az év végi mennyiségtől. Az önkormányzati átstrukturált hitelek minősége emellett jóval jobb az egyéb szektorokénál. Kilencven napon túl lejárt hitelből ugyanis mindössze 146 millió forintnyit tartott nyilván a felügyelet az első negyedév végére vonatkozóan, és a 90 napon belüli csúszásban lévő tételek mennyisége sem érte el a 400 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy a helyi önkormányzatok az átstrukturált hiteleik mindössze 16,6 százalékával voltak valamilyen mértékű csúszásban.