Megdöbbentő szavak a pénzügyi biztostól: Semmis a devizahitel-szerződés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA pénzügyi jogok biztosának közleménye szerint erre azért van szükség, mert a Kúria július 4-én született jogerős döntése alapján feltételezhető, hogy az adóssal szemben nyilvántartott követelés pontos összege nem ismert.
A javaslat azt eredményezheti, hogy a tartozások összegének pontos meghatározásáig felfüggeszthetik a végrehajtások folytatását - írja közleményben a biztos.
Doubravszky György a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara nyilatkozatával összhangban azt javasolja: a végrehajtók hívják fel az adósok figyelmét arra a tényre, hogy a követelés pontosítása érdekében kérhetik a végrehajtási eljárások felfüggesztését a végrehajtást elrendelő bíróságoktól.
"Az elmúlt héten a Kúria megállapította egy pénzintézet és egy adós közötti szerződésben, hogy a felek közötti szerződés semmis, mivel a szerződés nem rögzíti azt a tényt, hogy az árfolyamrés költség" - írja a biztos.
Bár a szerződések semmisségére bárki bármikor hivatkozhat, és a semmisség megállapításához nincs szükség külön eljárásra, a gyakorlatban az adósnak kell lépést tennie jogainak érvényesítése érdekében. A pénzügyi jogok biztosa szerint a méltányosság érvényesülése és a fogyasztók védelme érdekében a végrehajtási eljárásokban résztvevő valamennyi szervnek is cselekednie kell, hiszen ők a fent felsorolt, köztudomású ténynek tekinthető semmisségi okról hivatalból is értesülnek - áll a közleményben.
Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa az MTI érdeklődésre megerősítette, hogy álláspontja szerint a Kúria múlt heti devizában nyilvántartott hitellel kapcsolatos döntése szerint az adott perben a felek - egy magánszemély adós és egy pénzintézet - közötti szerződés semmis azért, mert nem rögzíti azt a tényt, hogy az árfolyamrés költség.
A biztos úgy véli, hogy a Kúria döntése nyomán a végrehajtási eljárásokban résztvevő szerveknek - közjegyzőknek, bíróságoknak, bírósági végrehajtóknak - lehetőségük van arra, hogy saját hatáskörben is figyelembe vegyék a múlt heti döntés következményeit és azokat alkalmazzák a folyamatban levő eljárásokban.
A biztos fellépésének célja, hogy ne legyen szükség minden egyes ügyben külön-külön az érintett adós fellépésére, hanem a fenti szervezetek a Kúria döntésére tekintettel maguk hívják fel az árfolyamréssel összefüggésben a követelés összegének pontosítására a kölcsönt nyújtó pénzintézetet, és amíg a követelés összege vitatható, nem egyértelmű, nem pontosan meghatározott, addig az adóssal szembeni végrehajtási eljárást függesszék fel - fejtette ki Doubravszky György az MTI érdeklődésére.
Hogy döntött valójában a Kúria?
A Kúria múlt csütörtöki ítéletében nem nyilvánította semmisnek a devihahiteles-szerződéseket. Abban a felülvizsgálati eljárásban született jogerős ítélet, amelyben egy devizahitelesnek az OTP Bank ellen indított ügyét tárgyalta. A felperes keresete szerint, mivel az átváltás költségét tételesen nem tüntette fel a bank a vele kötött szerződésben, holott ez a költség is szorosan a szerződésben rögzített kölcsönügylethez tartozik, a szerződés semmis.
Tavaly áprilisban az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a keresetet, decemberben másodfokon a Fővárosi Törvényszék azonban jogerősen igazat adott az adós magánszemélynek: közbenső ítéletében kimondta a hitelszerződés semmisségét és új első fokú eljárásra utasított az összegszerűség megállapítása érdekében.
A másodfokú bíróság indoklásában többek között azzal érvelt: a fogyasztó védelme érdekében szükséges, hogy minden adat a rendelkezésére álljon, ami ahhoz kell, hogy el tudja dönteni, képes-e a szerződésszerű teljesítésre. A törvényszék döntésének hatályon kívül helyezése érdekében fordult a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel az OTP.
A Kúria döntésével életben tartja a devizahitel-szerződést, ám tett egy kiegészítést, miszerint az alkalmazható árfolyamrés 1 százalék, plusz-mínusz fél százalék lehet. A Kúria szerint a szerződés megkötésekor nem határozták meg egyértelműen az összes költségelemet, és az akkori teljes hiteldíj-mutató (THM) tartalmazta az árfolyamrést. Márpedig ez szerintük akkor – a szigorúbb devizahitel-törvények meghozatala előtt – szabályos volt.
Ha az árfolyamváltozásból származó veszteségeket a fogyasztók helyett a bankokra hárították volna, az a különféle számítások szerint 1400–3800 milliárd forint közötti veszteséget okoztak volna a szektornak, ez a sajáttőke jelentős részét, vagy akár annál is többet vitt volna el. Amennyiben csak az árfolyamrést iktatták volna ki a szerződésekből, az is 284 milliárd forint veszteség lett volna a bankszektornak, amely nagyságrendileg a végtörlesztés hatásához hasonló.
"A bankok mellett"
A Fidesz véleménye szerint a Kúria csütörtöki döntésével a bankok oldalára állt a devizahitelesekkel szemben – mondta budapesti sajtótájékoztatóján Kocsis Máté.
A kormánypárt kommunikációs igazgatója szerint a Fidesz számára a döntés elfogadhatatlan és felháborító, a devizakárosultak joggal érezhetik úgy, hogy az igazságszolgáltatás cserbenhagyta őket. A határozatnak beláthatatlan pénzügyi következményei lehetnek a devizakárosultakra nézve – tette hozzá.
