Mire költik a vállalatok Matolcsy ingyenhitelét?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA vállalkozások sorban állnak az olcsó hitelért, az OTP szerint reális becslés lehet, hogy szektorszinten tízezres nagyságrendben kell hitelkérelmeket elbírálniuk a bankoknak. K&H-nál már több mint ezer ügyféligényt regisztráltak, az UniCredithez is több száz hitelkérelem futott már be. A folyósítások is folyamatosan zajlanak, a K&H-tól például már 10 milliárd forintnyi növekedési hitelt vehettek fel a vállalkozások, 20 milliárd forint pedig folyósítás előtti állapotban van, a Budapest Banknál 80 cég jutott hozzá a hitelhez, de a következő napokban gyorsan nőnek majd a számok, mivel a banknál 15 milliárd forintnyi hitel sorsáról már megvan a döntés.
A hitelcélok között népszerűségben a meglévő hitelek kiváltása vezet több bank beszámolója szerint is, vagyis az MNB által juttatott kedvezményes forrás jelentős része nem növeli majd a vállalati hitelállományt, csak alacsonyabb kamatozásúra váltja majd le. A K&H-nál eddig az első pillérben igényelt hitelek 60 százaléka számít valódi, új hitelnek, a Budapest Banknál ennél jobb az arány, a kölcsönök háromnegyede új hitel. Az egyes bankok tapasztalata egyébként a vállalkozások mérete és a hitelcélok tekintetében nem egységes. Az OTP-nél például azt tapasztalják, a kisebb cégek körében elsősorban a hitelkiváltás és a forgóeszköz-finanszírozás a sláger, a közepes és nagyobb vállalatok viszont beruházásokra is igénylik a kölcsönt. Az UniCreditnél ennek az ellenkezőjét látják, a kisebb cégek körében nagyobb az igény forgóeszköz- és beruházási hitelre, míg a nagyobbaknál a hitelkiváltás a legkedveltebb cél. A Budapest Banknál a nagyobb cégek igénylik gyakrabban beruházási célra a kölcsönt, a mikrovállalkozásoknál az igénylések felét teszik ki a beruházási hitelek, a többi forgóeszközhitel.
A beruházási célú hitelek iránti igény az utóbbi években drasztikusan visszaesett. A pénzügyi felügyelet adatai szerint a kis- és középvállalatok beruházási hitelállománya március végén alig érte el a 900 milliárd forintot, holott egy évvel korábban még 1000 milliárd forint fölött volt a volumen. Az MNB hitelezési felmérésében is már jó ideje folyamatosan arról számolnak be a bankok, hogy miközben a rövid távú hitelekre a vállalkozások körében nő a kereslet, a hosszú távú kölcsönök nem kellenek a cégeknek.
Nem különösebben meglepő ezek után, hogy az új programban is a beruházási célú kölcsön fogy a legnehezebben, de a bankok szerint ennek az időbeni korlátok is lehetnek az okai. A hitelprogram június elején indult, a hitelbírálatokkal és a folyósítással (vagy annak első részletével) pedig augusztus végéig végezniük kell a hitelintézeteknek. „A program rendkívül feszes határidőket szab, amelyek csak akkor tarthatók, ha vagy egy már indulásra kész, csak korábban valamiért elhalasztott projektet hoz a vállalkozás, vagy ingatlant vásárol, esetleg nagy értékű gép beszerzését tervezi” – mondják az OTP-nél. A K&H-nál és a Budapest Banknál is hasonlóak a tapasztalatok.
Az első pillérrel nem vetekszik népszerűségében a második, amelyben devizahiteleket válthatnak ki olcsó forintfinanszírozásra a vállalkozások. Erre a célra 325 milliárd forintot szánt a jegybank, az OTP szerint viszont ezekre a hitelekre a vártnál alacsonyabb lett az érdeklődés. Mielőtt belevágnak a devizahitelek forintosításába, a cégeknek érdemes felmérni a kiváltással járó előnyöket és hátrányokat. A vállalati euróhitelek kamata az MNB adatai szerint májusban 2,87 százalékos volt, euró folyószámlahitelt 3,14 százalékos kamatra kaptak a cégek. A kedvezményes forinthitel kamata ennél kedvezőbb, ha viszont gyenge forintárfolyam mellett átváltja egy vállalkozás a kölcsönt, nem profitálhat többé a forint esetleges erősödéséből.
A Budapest Bank szerint a 2,5 százalékos kamatú forinthitel olcsósága miatt még azoknak a vállalkozásoknak is kedvező lehet, amelyeknek egyébként valamilyen arányban devizában is keletkezik bevételük. Az OTP szerint pedig lehetnek olyan cégek, amelyeknek éppen egy devizahitel-kiváltás után javulhat annyit a likviditásuk, hogy némi levegőhöz juthatnak. A hitelintézet szerint egyébként a hiteleknél 3 milliárd forintra emelt felső korlát főleg a második pillérben jelenthet komolyabb mozgásteret a cégek számára.
Lassítja a takarékokat az integrációs törvény
A vállalkozói kihelyezéseknek lökést adhat a növekedési hitelprogram is, ugyanakkor a június végén elfogadott új integrációs törvényből fakadó leterheltségnek és a már elindult központosításnak lehetnek hátrányos hatásai is – állítja a Takarékszövetkezeti Integráció. A nagyobb értékű, kockázatos kihelyezések központi engedélyeztetése például lassíthatja a hitelbírálatot.Az egy évvel korábbi adatokkal összevetve a szövetkezeti hitelintézetek nettó vállalati hitelállománya 1,25 százalékkal nőtt, miközben a hitelintézeteké összességében az egy évvel korábbi szint 94 százalékára esett vissza.
Az egy évvel korábbi adatokkal összevetve a szövetkezeti hitelintézetek nettó vállalati hitelállománya 1,25 százalékkal nőtt, miközben a hitelintézeteké összességében az egy évvel korábbi szint 94 százalékára esett vissza. -->
