Így államosították a TakarékBankot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA várakozásoknak megfelelően zajlott le tegnap a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (TakarékBank) közgyűlése. A részvényesek elfogadták a társaság új alapszabályát, megválasztották a takarékszövetkezeti integráció központi bankjának vezető tisztségviselőit, továbbá jóváhagyták a Magyar Posta tőkeemelését is – közölte a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) kedden az MTI-vel. A Takarékbank közgyűlése döntött a Magyar Posta mintegy 655 millió forintos tőkeemeléséről is, amelynek révén a magyar állam többségi tulajdont szerez a társaságban. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ugyanis már a közgyűlést megelőzően rendelkezett egy 39,28 százalékos pakettel a hitelintézetben, a tőkeemelést követően pedig az MFB és a Posta együttes tulajdonrésze 51 százalék körül lesz.
Lapunk információi szerint a közgyűlést megelőzően a bankban még többségi tulajdonban lévő takarékszövetkezetek a „morgás jogával” azért éltek. Turi Dénes, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) alelnöke a közgyűlésen felszólalt, és elfogadhatatlannak, valamint a tulajdon védelméről és a tulajdonnal való rendelkezési jogról szóló alkotmányos garanciákkal összeegyeztethetetlennek nevezte, hogy a szövetkezeti hitelintézetek és az OTSZ nem rendelkezhetnek valósan a tulajdonjogukkal, illetve a tulajdonjogukhoz kapcsolódó szavazati jogukkal.
A takarékszövetkezeti integrációról szóló, nemrég elfogadott törvény szerint ugyanis a takarékok a Magyar Posta tőkeemelésére csak igennel szavazhattak, ha nemmel szavaztak vagy tartózkodtak volna, akkor a TakarékBankban lévő részesedésüket elveszítenék, a részvényeket fel kellene ajánlaniuk a MFB részére. Turi szerint az, hogy a Magyar Posta tőkeemelése révén az állam többségi tulajdonba került a TakarékBankban, és ezzel magántulajdont vont el a korábbi részvényesektől kisajátításnak számít anélkül, hogy teljesítené a kisajátítás alkotmányos feltételeit.
Az alelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a Magyar Állam a takarékokról szóló törvényben kimondta: idővel értékesítené a TakarékBankban lévő pakettet, de a vevővel kapcsolatban nem fogalmaztak meg kikötéseket, így a későbbi tulajdonos bármilyen cég vagy magánszemély, akár a korábban többségi tulajdonban lévő takarékok versenytársa is lehet. Épp ezért lehetséges, hogy a kisajátítás valójában azt a célt szolgálta, hogy az állam közbeiktatásával magánszemélyek részére játsszák át a bankot. Mivel a júliusban elfogadott jogszabályok az ellenálló takarékokat a működés felfüggesztésével fenyegetik, az OTSZ korábban azt javasolta tagjainak, hogy saját közgyűléseiken fogadják el a SZHISZ által kiadott alapszabálymintákat, és a TakarékBank új alapszabályára is szavazzanak igennel az augusztus 27-i közgyűlésen. Ugyanakkor a határozatok magyarázatában tüntessék fel, hogy a törvényi kényszer miatt kellett így eljárniuk, hátha később, amikor jogorvoslatot keresnek, ez a körülmény a javukra szolgál majd.
Távozó vezetők
A törvény a takarékszövetkezeti vezetők körében olyannyira kiverte a biztosítékot, hogy többen közülük lemondtak pozícióikról az elmúlt napokban. A legutóbbi távozó Varga Antal volt, aki a múlt héten jelentette be, hogy távozok a Zirci Takarékszövetkezet éléről, és csak az OTSZ-ben betöltött tisztségét tartja meg.Csicsáky Péter, a TakarékBank elnök-vezérigazgatója júliusban, a törvény elfogadása után mondott le, nem sokkal később távozott székéből Lakatos Antal, a Kinizsi Bank elnök-vezérigazgatója is.
Csicsáky Péter, a TakarékBank elnök-vezérigazgatója júliusban, a törvény elfogadása után mondott le, nem sokkal később távozott székéből Lakatos Antal, a Kinizsi Bank elnök-vezérigazgatója is. -->
