Szerdán jönnek az augusztusi inflációs adatok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság prognózis Az elmúlt héten megismerhettük a második negyedéves GDP-adatok részletes bontását, melyekből kiderült, hogy a belső keresleti elemek (fogyasztás, beruházás) növekedéshez való hozzájárulása 2011 második negyedéve óta most először volt pozitív. Ugyanakkor a nettó export növekedéshez való hozzájárulása negatívba fordult, miután az ipari export a korábban gondoltnál visszafogottabban teljesített. A harmadik negyedév ezen a téren is pozitív fordulatot hozhat, amennyiben az eurózónában a nyári hónapokban megindult lassú élénkülés az elkövetkező időszakban is folytatódik. A múlt pénteken közzétett júliusi ipari termelési és külkereskedelmi mérleg adatokat ebből a szempontból biztató kezdetnek látjuk. Figyelembe véve azonban a magánszektor még mindig visszafogott beruházási aktivitását, egyelőre nem látjuk indokoltnak, hogy érdemben felfelé módosítsuk az idei évi 0,2 százalékos GDP növekedési előrejelzésünket.
Szerdán megismerhetjük az augusztusi inflációs adatokat. Várakozásunk szerint a fogyasztói árak éves szintű növekedésének üteme 1,7 százalékra lassulhatott a júliusi 1,8 százalékról. Havi szinten a benzin és a cigaretta ára feltehetően emelkedett, ezeknek inflációs hatását azonban ellensúlyozhatták a nyár utolsó hónapjára jellemző szezonális árcsökkenések az élelmiszerek és a ruházati termékek esetében. Az év további részében végig alacsony, 2 százalék alatti inflációt várunk. Bár vannak felfelé mutató inflációs kockázatok - a szíriai helyzet miatt kialakuló magasabb olajár, a bankolás költségeinek emelkedése, az e-útdíj fogyasztói árakba való átgyűrűzése, a gyengébb forintárfolyam - összességében úgy tűnik, hogy a jelenlegi, még mindig kereslethiányos gazdaságban az áremelő hatások csak visszafogottan érvényesülhetnek. Az év vége felé a bázishatás már magasabb éves inflációt hozhatna, ezt azonban ellensúlyozni fogja az újabb rezsicsökkentés.


