Decemberben indul a tőzsdén a Xetra

– Mikor indul a Xetra kereskedési rendszer a Budapesti Értéktőzsdén?
– A tervek szerint december 6-án, de ezt az időpontot a BÉT Igazgatósága soron következő ülésén még meg kell, hogy erősítse.

– Az indulás után mi lesz a jelenlegi kereskedési rendszerrel?
– Gyakorlatilag a két rendszer már most is párhuzamosan fut, minden brókercégnek van egy vonala a most működő rendszerhez, az MMTS-hez és a Xetrához is, utóbbi viszont még csak tesztrendszerben működik. Az átállást követően az MMTS nem tűnik el, hiszen a származékos piacon, a határidős és opciós termékek kereskedésére továbbra is azt használjuk majd, és az elsődleges állampapír és jelzáloglevél aukciók is változatlanul azon kerülnek lebonyolításra.

– A tőzsdén kereskedő cégek mindegyike átáll majd a Xetrára?
– Mindenki teszteli. Az, hogy mindenki ott lesz-e az indulásnál, még nem tudjuk. Az új kereskedési rendszer a legkisebb befektetési szolgáltatóknak nem jelent lényegi plusz költséget, mert az MMTS-hez hasonlóan a Xetrához is lehetőség lesz ingyenes munkaállomáson keresztül csatlakozni.

– Új szekciótagokra számítanak?
– A rendszercsere egyik legfontosabb célja a piac elérhetőbbé tétele, új kereskedők bekapcsolása. A Xetra azért jó, mert az egy hálózat, az MMTS viszont csak egy kis sziget. Lehet az MMTS-hez is csatlakozni, de ahhoz ki kell húzni egy vonalat Budapestig, ki kell fejleszteni a felületet, amelyen csatlakoznak, ami sok pénzbe kerül. A Xetra úgy működik, hogy van egy központja Frankfurtban, és az összes cég, amelyik csatlakozni kíván a kereskedési rendszert használó tőzsdékhez, erre kapcsolódik. A magyar piachoz való csatlakozás így semmilyen fejlesztést nem igényel azok számára, akik már valamely más Xetra-piacon jelen van, márpedig ilyen cégből 250 van Európa-szerte. Többen jelezték már, hogy csatlakoznának, de nincs kizárva, hogy az első új tagunk egy magyar befektetési szolgáltató lesz. Egy éve vezették be a Xetrát Prágában, több nagy nemzetközi cég együttesen kezeli a két piacot, szeretne megjelenni ott és Budapesten is, ezek várhatóan már az első évben csatlakozni fognak hozzánk.

– A Budapesti Értéktőzsde forgalma az utóbbi időszakban drasztikusan visszaesett. Ezen a téren milyen változást hozhat az új kereskedési rendszer?
– A forgalomcsökkenés nagyobb része nem a hazai tőkepiac sajátossága, hanem globális tendenciákból fakad. Mindenhol csökkent a forgalom a régióban is, a fejlett piacokon is. Hozzájárultak persze a visszaeséshez a magyar gazdasággal kapcsolatos bizonytalanságok, emiatt a befektetők kivárnak. A BÉT e téren annyit tehet, hogy a szereplők számának növelésével próbálja az aktivitást is serkenteni. Ha a könnyű hozzáférés miatt új tagok lépnek a piacra, az forgalmat generálhat. Ezt nemzetközi példák bizonyítják, így volt Ausztriában is, ahol ma már több mint félszáz külföldi tag van jelen.

– A kibocsátások száma is növekedhet?
– A kérdés az, vannak-e olyan cégek, amelyek a tőkepiacról akarják magukat finanszíroztatni. Olyan tulajdonos, aki a saját erejéből szeretne egy nagy céget felépíteni, kevés van. Az ilyen cégek iránt nagy a verseny a tőzsdék között, hogy hol bocsássanak ki, Budapesten vagy például Londonban. A Xetra abban segít, hogy a lokális piacra hozza a londoni, frankfurti, párizsi kereskedőket is. Így a hazai kibocsátóknak nem kell feltétlenül Londonig menniük, hogy ezekkel találkozzanak, itt lesznek helyben.
– A növekedési hitelprogram mennyire nehezíti meg új kibocsátók behozását a tőzsdére?
– Egy cég, amikor forrást keres, nyilván végignézi az összes lehetőséget. A nyilvános tőkepiaci finanszírozás hosszútávú stratégiai döntés kell, hogy legyen, így elvileg kevéssé befolyásolja egy-egy aktuális hitelprogram. Egy egészségesen működő vállalkozásban megvan a helye egymás mellett a hitelfinanszírozásnak és a hosszú távú tőkepiaci forrásbevonási stratégiának is. Bankhitelből nem lehet egy vállalkozást a végtelenségig finanszírozni, előbb-utóbb szükség lesz a saját forrásra. Ha valaki a függetlensége megőrzése mellett keres befektetőket, annak jó választás lehet a tőzsdei finanszírozás.

2004–2005 Nemzetközi Bankárképzi Központ Rt., befektetés-elemzői diploma program - EFFAS/ACIIA

1997 Állami Számveviszék – külső elemző

1998–1999 Állami Adósságkezelő Központ – elemző

1999– Budapesti Értéktőzsde, üzletpolitikai főosztály, elemző, majd projektvezető, 2004-től igazgatóhelyettes, 2005-től igazgató, 2008-tól általános vezérigazgató-helyettes

2004–2005 Nemzetközi Bankárképzi Központ Rt., befektetés-elemzői diploma program - EFFAS/ACIIA

1997 Állami Számveviszék – külső elemző

1998–1999 Állami Adósságkezelő Központ – elemző

1999– Budapesti Értéktőzsde, üzletpolitikai főosztály, elemző, majd projektvezető, 2004-től igazgatóhelyettes, 2005-től igazgató, 2008-tól általános vezérigazgató-helyettes -->