A magyarok többsége "szükséges rossznak" tartja a bankokat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Deloitte fogyasztási várakozásokat vizsgáló hangulati indexe egész évben átlag feletti értéket mutatott. A megkérdezettek a megelőző időszakhoz képest kisebb arányban (67 százalék) látták úgy, hogy egyáltalán nem tudnak többet költeni a mindennapokban. Annak ellenére azonban, hogy jelentős javulást mutatnak az index 2013-as értékei, ez az arány még mindig nagyon magasnak tekinthető.
A legpozitívabb tendencia ugyanakkor a megtakarításokkal kapcsolatos lakossági hangulatban mutatkozott, csaknem 5 százalékkal csökkent azon válaszadók aránya, akik úgy ítélték meg, továbbra sem tudnak majd többet félretenni, mint az elmúlt hónapokban. Érdemes megjegyezni, hogy a megtakarítási képesség erősödése és a javuló fogyasztási várakozások között szoros összefüggés tapasztalható, a két index mozgása egymás követve alakult 2013-ban.
Szép Péter, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának partnere elmondta: A jelenleg tapasztalható alacsony kamatkörnyezetben – ami egyelőre tartósnak tűnik – új kihívások elé néz nem csak a lakosság, de az egész pénzügyi rendszer is. Jól látható, hogy a folyamat nagy nyertesei a befektetési alapok, csak 2013-ban több mint 700 milliárd forinttal emelkedett a pénzügyi vagyon ebben a megtakarítási szegmensben. A pénzügyi rendszer számára fontos kérdés, hogyan tudnak alkalmazkodni a szereplők ezekhez az adottságokhoz. A hagyományos betéti konstrukciók értékesítése mellett egyre fontosabb szerepet kaphatnak a komplex forrás oldali termékek, ami miatt alapvetően új megközelítés szükséges a piaci szereplők részéről.
A hitelfelvétellel kapcsolatban alapvetően változatlanul elutasítóak az emberek, és ez a hozzáállás csak kis mértékben javult az utóbbi egy évben. A válaszadók közel 78 százaléka egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy hitelt venne fel a közeljövőben. A lakosság emellett meglehetősen ambivalensen viszonyul a bankpiaci szereplőkhöz, mert bár 70 százalékuk szerint a bankok nem működnek tisztességesen, közel kétharmadunk ennek ellenére fontosnak tartja a tevékenységüket. Nagyon hasonló trend figyelhető meg a biztosítótársaságoknál is. A megfelelő hiteltermék kiválasztásakor továbbra is az ár és a kamatok alakulása a legfontosabb az emberek számára, a szolgáltatás széleskörűsége és minősége csak ezután következik. Emellett az ismerősöktől, megbízható személyektől származó információk is döntő tényezők a hitelfelvételkor.
Nincs ugyanakkor szignifikánsan megfigyelhető elmozdulás abban, hogy a magasabb jövedelmi kategóriába tartozók pozitívabbnak, az alacsonyabb keresetűek pedig negatívabbnak látják hitelfelvételi lehetőségeiket. Az alapvetően stabil helyzet egyben azt is jelenti, hogy nem figyelhető meg a társadalmi, vagyoni szegregáció bővülése az elmúlt évben, ami alapvetően jó hír.
Szép Péter elmondta: a BankIndex mindemellett azt is segített felderíteni, kik lehetnek a pénzügyi szektor legaktívabb, legtudatosabb fogyasztói, kikre érdemes speciálisabb piaci termékeket szabni. A válaszok tanúsága szerint ezt a szegmenst a 25-34 év között, edukált, magas jövedelmű, aktív internet- és okostelefon használó fogyasztók alkothatják. Számukra fontos és tudatosan megfontolt döntés a bankválasztás, illeve a különböző hiteltermékek igénybevétele, így nekik akár komplexebb, szofisztikáltabb megoldásokat is érdemes fejleszteni. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a többség számára továbbra is komoly igény van a könnyen átlátható, egyszerűbb hiteltermékekre, melyek kialakítására szintén érdemes hangsúlyt fektetnie a piaci szereplőknek.
