Utcára vonulnak a németek, Magyarország közben kaszál: Kecskemétre hozza a Mercedes a válságkezelő csodafegyverét – a „baby G" lehet a megváltó
Úgy tűnik egyre nagyobb bajban van a német autóipar. A héten a Volkswagen gyárbezárásokat lengetett be, a Mercedes munkavállalói pedig a tervezett átalakítások ellen kezdtek demonstrációba.
Miközben a német gyárakban leépítésektől és kedvezőtlenebb feltételektől tartanak, addig a Mercedes − csakúgy mint a Volkswagen − a kelet-közép-európai régióba koncentrálná gyártási kapacitásait. Ennek a folyamatnak eklatáns példája a kecskeméti bővítés is.
Átalakításokba kezd a Mercedes
Németország legnagyobb ipari szakszervezetének érdekérvényesítő képességét jól példázza, hogy három évtizeddel korábban megvalósulhatott a 35 órás munkahét az ágazatban.
Ez fokozatosan került bevezetésre és 1995-től vált általánossá a nyugatnémet tartományok fém- és elektronikai iparában.
Az általános 40 órás munkaidő csökkentését 1984-ben egy hét hetes fém- és nyomdaipari sztrájkkal sikerült kiharcolni. A kampány logója − egy piros alapon fehér színnel írt 35-ös szám, amely felett egy sárga nap ragyog − szinte ikonná vált Németországban. Még a Mercedes hivatalos archívumában is található egy ilyen logót ábrázoló plakát.
A vállalat most ezzel a történelmi vívmánnyal készül leszámolni és visszaállítaná a 40 órás munkahetet, amely a gyakorlatban az jelentené, hogy a dolgozók bére csökkenne. A Mercedes magyarázata szerint az átalakításra a versenyképesség megőrzése miatt van szükség:
Olcsóbbá kell tenni a német munkaórákat
− fogalmazott Ola Källenius vezérigazgató.
Az IG Metall a kijelentésre szinte azonnal reagált és demonstrációk kezdődtek több városban is. A szakszervezet szerint Baden-Württembergben mintegy húszezer munkavállaló vett részt a megmozdulásokon, a német sajtó pedig tízezer fős tömegről számolt be.
Forronganak az indulatok, a dolgozók összefogtak
A munkaidő megemelésének ötlete igen kritikus időszakban merült fel. A német autóiparban egyetlen év alatt nagyjából 50 ezer munkahely szűnt meg, a Volkswagen pedig további gyárbezárásokat és leépítéseket helyezett kilátásba.
A helyzet azért is különös, mert a szakszervezet korábban munkahelyeket kívánt megőrizni a munkaidő csökkentésével.
A lépéssel a zsugorodó munkamennyiséget igyekeztek több dolgozó között elosztani, a több szabadidő csak másodlagos hatás volt. A Volkswagennél volt olyan időszak is, amikor négynapos munkahét volt érvényben.
A Mercedes most az európai autóipart sújtó válságot éppen ellentétes logikával igyekszik megoldani, tehát a munkavállalóknak többet kellene dolgoznia változatlan bérért.
Mindeközben a Mercedes leépítésekbe is kezdett, a Handelsblatt szerint egy év alatt nagyjából 5500 adminisztrációhoz kapcsolódó munkahely szűnt meg.
Termékoffenzívánk sikere könnyen semmivé válhat, ha a túl magas költségek felemésztik a nyereséget
− hangsúlyozta Ola Källenius, aki a helyzetet „drámainak” nevezete és elhalasztotta az éves külön juttatások kifizetését, valamint arról is beszélt, hogy
a jövőben egyre több adminisztratív feladatot helyeznek majd át alacsonyabb költségek mellett működő, külföldi helyszínekre.
A Volkswagen a héten szintén átalakításokat és gyárbezárásokat lengetett be. A vállalat igazgatósága öt éven belül kifuttatná a termelést a zwickaui és emdeni gyárakban, valamint 2032-ben a hannoveri haszonjárműgyárat, 2034-ben pedig az Audi neckarsulmi üzemét zárná be.
Csak ebben a négy üzemben mintegy 40 ezer ember dolgozik, Oliver Blume vezérigazgató szerint pedig 2030-ig további 50 ezer munkahely szűnhet meg.
A sorozatos negatív hírek hatására az IG Metall demonstrációk megszervezésébe kezdett, és további lépéseket helyezett kilátásba:
Az IG Metall, valamint a gyártóknál és beszállítóknál dolgozó munkavállalók forró nyarat és őszt ígérnek az autóipari vállalatok vezetőinek, amennyibben továbbra is a munkahelyek leépítésére és a termelés áthelyezésére összpontosítanak valódi problémamegoldás helyett
− közölte a szakszervezet.
A folyamatokra az Audi és BMW üzemi tanácsa is reagált, akik szolidaritásukról biztosították a Mercedes munkavállalóit.
Ez nem csak a Mercedesről szól
Úgy tűnik nem lesz egyszerű dolga a Mercedes vezetésének, amennyiben valóban kiállnak a munkaidő megemelése mellett:
A Mercedes kollektív szerződések ellen intézett leplezetlen támadása valójában mindannyiunk ellen irányul
− jelentette ki Jörg Schlagbauer, az Audi üzemi tanácsának elnöke, majd rámutatott, hogy véleménye szerint a Mercedes a globális válságok és konfliktusok miatti gyenge eladási számokat zsarolásra használná.
Tudjuk hogyan folytatódna: először Stuttgart, aztán Wolfsburg, majd München és Ingolstadt
− tette hozzá Schlagbauer.
Aki nem tud semmi jobbat kitalálni a 40 órás munkahétnél, az nem érti a kor üzenetét
− mondta Martin Kimmich, a BMW központi üzemi tanácsának elnöke, majd hozzátette, hogy a Mercedes dolgozói számíthatnak szolidaritásukra.
Habár az érdekszervezetek gyakorlatilag összefogtak, a politikai nyomás is egyre nagyobb. Éppen a szociáldemokraták vezette Brandenburg és Bréma tartományok döntöttek arról, hogy 40-ről 41 órára emelik a köztisztviselők heti munkaidejét, Hamburg vörös-zöld kormányzótestülete pedig szintén heti egy órával többet dolgoztatja a köztisztviselőket.
Magyarországot választotta a Mercedes
Míg a Mercedes átalakításainak a német munkavállalók lehetnek a vesztesei, addig Magyarország, illetve Kecskemét nagyot nyerhet.
A vállalat hamarosan átadja második gyárát a dél-alföldi városban, amellyel megközelítőleg 3000 új munkahelyet teremt, ebből 2500-at közvetlenül az üzemben. A régi egységben jelenleg 4500 ember dolgozik.
Mindeközben Kecskemét egyre nagyobb hangsúlyt kap a Mercedes globális termelési láncában, idén több új elektromos modell és platform gyártása kezdődik meg a városban, valamint visszatért az A-osztály is. A döntést a vállalat korábban azzal magyarázta, hogy ezzel a rastatti gyárban kapacitások szabadulhatnak fel, amely lehetővé teszi új modellek előállítását, azonban a bejelentett költségcsökkentő lépések ismeretében az ügy teljesen más megvilágításba kerül. Úgy tűnik a vállalat stratégiát vált és a költségoptimalizálás reményében a kelet-közép-európai régió felé fordul.
A kecskeméti bővítés és modellallokáció azt mutatja, hogy Magyarország továbbra is versenyképes gyártási környezetet kínál a globális autóipari szereplőknek
− fogalmazott korábban Szijjártó Péter, volt külgazdasági és külügyminiszter.
Azóta a gyár portfóliója ismét egy újabb modellel bővült, az Automobilwoche beszámolója szerint hamarosan a magyarországi helyszínen kezdődhet meg a régóta várt, kisebb méretű G-osztály, azaz a „Baby G" gyártása.
A Mercedes-Benz hatalmas reményeket fűz a modellhez, és a jármű kulcsszerepet játszik a márka jelenlegi stratégiai átalakulásában. Az autóipar előtt álló kihívások (mint a globális kereslet megtorpanása és a magas fejlesztési költségek) miatt a vállalat kénytelen volt újratervezni a jövőjét, és a „Baby G” ennek az új iránynak az egyik legfontosabb bástyája
A döntés megerősíti a kecskeméti üzem pozícióját, amelyet több mint egymilliárd eurós beruházással készítenek fel a jövő elektromos és kompakt járműveinek gyártására.
Senki nem használja őket, de még az unokáink is kerülgetni fogják a több ezer lepusztult telefonfülkét – hiába a jogszabály, alig van előrelépés
Utcára vonulnak a németek, Magyarország közben kaszál: Kecskemétre hozza a Mercedes a válságkezelő csodafegyverét – a „baby G" lehet a megváltó
