Magyar GDP és inflációs adatok kerülnek a fókuszba

A forintpiac stabilizációja mellett a magyar államkötvények terén is sokat javult a hangulat múlt héten, a hozamok 20-30 bázisponttal csökkentek a rövid és a hosszú állampapíroknál is. A kötvényaukciók is kiválóan sikerültek, szemben az egy héttel korábbi „besült” 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukcióval. A keddi aukción az ÁKK a meghirdetett 60 milliárd forinttal szemben 80 milliárd forint értékben adott el 3 hónapos diszkontpapírokat; a csütörtöki kötvénykibocsátás során 65 milliárd forintnyi papír kelt el az 50 milliárd forint tervezett mennyiséggel szemben. Más feltörekvő piacokon is kedvezően alakult a hangulat, így elsősorban a nemzetközi folyamatok álltak a forintpiac stabilizációja mögött.

A csütörtöki EKB döntés nem hozott meglepetést, az irányadó kamatráta 0,25 százalékon maradt, de nem változott a kamatfolyosó sem; 0 százalék a betéti és 0,75 százalék az hitelezési ráta. Mario Draghi, EKB-elnök beszédéből ráadásul az derült ki, hogy a központi bank szerint már sokkal kisebb a deflációs kockázat és a növekedési kilátások is kedvezőbbek. Ez azt sugallja, hogy egyelőre nem tervez további nem-konvencionális eszközöket bevetni az EKB, az OMT néven indult kötvényvásárlási program pedig a német alkotmánybíróságról az Európai Bíróság elé került. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a közeljövőben sem tudja bevetni ezt az eszközt a központi bank a politikai ellenszél miatt.

A héten Magyarországon a leginkább a pénteki GDP és inflációs adatok lesznek a középpontban. A negyedik negyedévben év/év alapon 2,1 százalékkal bővülhetett a gazdaság várakozásunk szerint, így a tavalyi év egészét tekintve 0,8 százalék lehet a növekedés. Az infláció pedig számításaink szerint negatív lesz, 0,1 százalékkal csökkenhettek a fogyasztói árak januárban a tavaly januári szinthez viszonyítva, míg decemberhez képest 0,4 százalék lehetett a drágulás. A negatív inflációs szám a magas 2013 januári bázisnak köszönhető, akkor hó/hó alapon 0,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.