Rövid életű volt a tegnapi forinterősödés

Hiába az MNB-alelnök erős jelzése, hogy a kamatcsökkentések leállhatnak, az ezt követő forintgyengülés rövid életű volt. A rövidtávú gyengülés után, az év második felében erősödhet a hazai fizetőeszköz az ország erős külső finanszírozási pozíciója nyomán. Egyelőre azonban az alacsony alapkamat és az orosz-ukrán konfliktus nyomás alatt tartja a hazai piacokat. A kötvénypiacon ezúttal hozamcsökkenés volt, 5,92%-on kereskednek a 10 éves állampapírokkal.

Nemzetközi helyzetkép:
A nemzetközi devizapiacon erősödéssel reagált a dollár a befektetői aggodalmak növekedésére. A tegnap reggeli órákban még jelentős dollárgyengülés volt látható, azonban délutánra már előtérbe került a dollár menedékdeviza szerepe. Ma reggel tovább folytatódik a dollár erősödése. A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok ellenére, a nyitás után mélyrepülésbe kezdtek a tengerentúli börzék, és nagyot estek a kereskedés végére (Dow -1,41%, Nasdaq -1,46%, S&P500 -1,19%). A nyugat-európai börzéken is meglehetősen rossz hangulat uralkodott tegnap (FTSE100 -1,01%, DAX -1,86%, CAC40 -1,28%). Ázsiában a Nikkei 3,3%-ot, a Hang Seng és a Shanghai index egyaránt 1,2%-ot zuhant a hét utolsó kereskedési napján. A globális félelmek növekedésére a jen erősödéssel reagált, aminek hatását különösen az exportra termelő vállalatok, tipikusan az autógyártók árfolyamai érezték meg. A tegnapi gyenge kínai makroadatok hatására több elemző is csökkentette az idei évre vonatkozó GDP növekedési prognózisát. Az árupiacon a WTI 98,2 dollár volt ma reggel. A kínai rossz gazdasági adatok továbbra is nyomás alatt tartották a nyersanyag árát. A készletekről szóló információk is bővülést mutattak, amit a piac negatív jelnek vél. Az arany 1.370 dolláron állt, a geopolitikai feszültségek, elsősorban az ukrajnai helyzet segítette az arany emelkedését.

Hazai és nemzetközi hírek, makrogazdaság:

Az USA-ban a kiskereskedelmi forgalom három hónap után először nőtt a tengerentúlon. A várt 0,2% helyett 0,3%-kal bővültek februárban az eladások. A heti friss munkanélküli segélykérelmek száma 3 havi mélypontra esett, 9 ezres csökkenés után 315 ezren regisztráltak a Munkaügyi Minisztérium szerint. A piaci várakozás 330 ezer volt.

Továbbra is igen feszült a helyzet az orosz-ukrán konfliktusban, egyelőre nincs jele annak, hogy Oroszország visszavonná csapatait a Krím félszigetről. Vasárnap tartja a Krími Autonóm Köztársaság a népszavazást, hogy Ukrajnához vagy Oroszországhoz akar-e tartozni. Eközben a krími hatóságok befagyasztották a betéteket és 300 hrivnyában (kb. 6300 forint) korlátoznák a pénzfelvételt. Ez további feszültségeket okoz a térségben, hiszen az új ukrán kormány és a nyugati hatalmak sem fogadják el a referendum legitimitását. Angela Merkel német kancellár és az Egyesült Államok is szankciókkal fenyegeti Oroszországot. A tegnapi orosz-amerikai külügyminiszteri telefonbeszélgetésről kiadott közleményben az szerepel, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter figyelmeztette az oroszokat, hogy komoly szankciók léphetnek életbe, ha nem törlik a népszavazást.

Mario Draghi EKB-elnök tegnapi beszédében kiemelte, hogy a Központi Bank tervez további nem-konvencionális lépéseket, mivel a túl erős euró (1,3868 – EUR/USD) nyomás alatt tartja a fogyasztói árakat. Ugyan egyelőre nincsenek deflációs kockázatok, de minél hosszabban marad alacsony az infláció annál nagyobb ennek a valószínűsége.

Az MNB 35 magyar bankot, összesen 1,2 milliárd forintra büntetett, a tranzakciós adó bevezetését követő egyes díjtételek nem jogszerű emelése miatt. Ezen kívül az érintett bankok összesen tízmilliárd forint nagyságrendű, a felügyelet szerint jogszerűtlenül beszedett díjat kell visszafizessen az ügyfeleknek.

Balog Ádám mellett Pleschinger Gyula is arra utaló kijelentéseket tett, hogy a kamatvágási ciklus végéhez érhettünk. Mindkét jegybankár hangsúlyozta, hogy a belső folyamatok akár további kamatvágást is lehetővé tennének, de a külső környezet változásának hatására a jegybank átértékeli a helyzetet.