A nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyeztetik a korengedménnyel Németországban?

A csomag legköltségesebb eleme annak a több mint 9 millió anyának javítja a helyzetét, akik 1992 előtt szültek. Nyugdíjuk kiszámításánál az eddiginél hangsúlyosabban veszik figyelembe a gyermekneveléssel töltött éveket. Az évente 6,5 milliárd euróba kerülő újítás a konzervatívok egyik fő választási ígérete volt.

A szociáldemokraták azt ígérték, hogy 45 év jogosultsági idő megszerzésével a korhatár előtt két évvel, 63 éves korban nyugdíjba lehet vonulni teljes járandósággal, levonás nélkül. Ez az intézkedés a csomag másik fő eleme, költsége évente nagyjából 3 milliárd euró.

Szakértők és gazdasági érdekképviseletek szerint a kormánypártok a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyeztetik, és csak a rövid távú politikai érdekeiket követik a választópolgárok 53 százalékát kitevő idősebb nemzedékeknek, az 50 éven felettieknek kedvező reformmal.

Ugyanakkor a lakosság többsége támogatja a júliusban életbe lépő reformot, az ARD országos közszolgálati televízió pénteken ismertetett felmérése szerint a németek 73 százaléka üdvözli a csomagot, és csak 22 százalék véli úgy, hogy károsak az intézkedések.

Németországban legutóbb 2007-ben - az előző nagykoalíció idején - hajtottak végre nagyobb reformot a nyugdíjrendszerben, akkor arról döntöttek, hogy a nyugdíjkorhatárt 65 évről fokozatosan 67 évre emelik. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a várható élettartam növekedése és a születések számának csökkenése miatt fenntarthatatlan az ellátórendszer. A kormánypártok képviselői az újabb reformot azzal magyarázzák, hogy ki kell igazítani az időközben keletkezett egyenlőtlenségeket, javítani kell a méltánytalanságot elszenvedő csoportok helyzetén.

A nyugdíjbiztosítók szövetségének (DRV) számításai szerint a reform felemészti a nyugdíjlapokban felhalmozódott tartalékokat, és 2018-ban nagyjából 0,5 százalékponttal meg kell emelni a nyugdíjjárulék mértékét, hogy fedezni tudják a plusz kiadásokat.