Itthon dől el a hitelek ügye

A nemzeti bíróság a szerződéses felek közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével – mondta ki szerdán kihirdetett ítéletében a magyar vonatkozású Kásler-ügyben az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága – közölte az MTI. A konkrét jogvita a devizahitel-szerződésekben előírt, úgynevezett árfolyamrés megítélésével kapcsolatos. Az Európai Bíróságnak meg kellett vizsgálnia, hogy az árfolyamrés előírása felvethető-e a szerződéses feltételrendszer tisztességtelensége szempontjából. A luxembourgi ítélkező fórum ezzel kapcsolatban leszögezte: azoknak a fogyasztóknak, akik külföldi pénznemben meghatározott kölcsönt vesznek fel, képesnek kell lenniük értékelni annak a gazdasági következményeit, hogy a kölcsön visszafizetésére más árfolyamot (devizaeladási árfolyam) alkalmaznak, mint amelyet annak folyósításakor a kölcsönösszeg kiszámítására alkalmaztak (devizavételi árfolyam).

Az ügyben érintett Kásler házaspár 2008-ban devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződésben kikötötték, hogy a kölcsön összegének svájci frankban való megállapítása a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamán történt, ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon kellett meghatározni. A Kásler házaspár megtámadta a magyar bíróságok előtt ez utóbbi kikötést, a feltétel tisztességtelen jellegére hivatkozva.

Mindezek alapján a devizahitelek kérdése nem került sokkal közelebb a megoldáshoz, ennek megfelelően igen visszafogott reakciókat váltott ki az ítélet. „A devizahitelezés jogi kérdései fajsúlyos témakör, emellett az Európai Bíróság igen összetett határozatot adott ki, így a banki jogász szakértők dolgoznak a határozat pontos értelmezésén” – közölte a Magyar Bankszövetség az MTI megkeresésére. Az OTP Bank álláspontja szerint pedig az Európai Bíróság ítélete a Kúria korábbi jogegységi döntésével összhangban egyértelművé teszi, hogy ellentétes lenne a fogyasztók érdekével, ha valamely szerződéses rendelkezés bíróság általi érvénytelenítése a teljes szerződés megsemmisüléséhez vezetne. A bank az MTI-nek küldött írásos válaszában hangsúlyozta: a bíróságoknak törekedniük kell az érvénytelen rendelkezés helyettesítésére valamely más, a nemzeti jogban ismert rendelkezéssel. Az OTP válaszában kitért arra: az Európai Bíróság szerdán nyilvánosságra hozott ítélete egy köztes döntés, amely különböző iránymutatásokat tartalmaz a magyar Kúria számára. A perrel kapcsolatos konkrét állásfoglalást nem tartalmaz a dokumentum, a végső ítéletet a Kúriának kell meghoznia. Ez alapján ugyanakkor nemcsak a vonatkozó per dönthető el, hanem a Kúria jogegységi nyilatkozata is kiegészíthető – közölte a hitelintézet.

Döntés ősszel?

A Kúria tanulmányozza az Európai Bíróság ítéletét, és ez alapján várhatóan még a nyári ítélkezési szünet előtt dönt a Kásler házaspár OTP ellen indított perében, de ennek időpontja még nem ismert – közölték az MTI-vel. Arra a kérdésre, hogy a Kásler-ügy lezárása után mi lehet a menetrend, a Kúria közölte: más hazai bíróságokhoz hasonlóan július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak, ez alatt az időszak alatt jogegységi döntést nem hoz a testület és egyedi határozatot is csak azokban az ügyekben hozhatnak, amelyekre a törvénykezési szünet nem vonatkozik. Mindezek alapján leginkább az tűnik valószínűnek, hogy a devizahiteles ügyben tavaly decemberben hozott jogegységi határozat kiegészítésére az ítélkezési szünet után, vagyis ősszel kerülhet sor.