Soha nem volt ennyi lekötetlen megtakarítás a lakosságnál

A megelőző hónapokra jellemző pénzkivonás helyett több mint 100 milliárd forintnyi friss pénz került a bankszámlákra. A szakértők szerint azonban ez mindössze egy technikai tényezőnek köszönhető. Április 30., az utolsó munkanap a hónapban szerdára esett, az extra hosszú hétvége miatt legközelebb csak május 5-én, hétfőn nyitottak ki a bankok. Sok munkáltató és intézmény ezért még április végén elutalta a bankszámlákra a májusi fizetéseket és egyéb illetményeket, ez a forgalom jelenthetett meg pénzbeáramlásként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiban – magyarázza Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

Mindennek ellenére is rekord összegű lekötetlen betétet és készpénzt tart a lakosság továbbra is. Április végén a látra szóló és folyószámlabetétek összege 2533,2 milliárd forint volt, ez 26,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az előzetes adatok szerint pedig március végén a háztartásoknál volt még csaknem 2650 milliárd forintnyi készpénz is. Ez azt jelenti, hogy a teljes likvid készpénzállomány a lakosságnál már megközelíti az 5 200 milliárd forintot, vagyis egy átlagos háztartás már több mint 1,2 millió forintot tart úgy, hogy nem fektette be semmibe.

Annak, hogy nő a lakosságnál a készpénz volumene, Török szerint az egyik oka az, hogy a készpénznek nagyobb a presztízse a számlapénznél. Annak pedig, hogy a számlapénzt sem kötik le az emberek, az alacsony kamatkörnyezet az oka. A negyedik hónapban a bankok már átlagosan csak 1,94 százalékos kamatot fizettek a lekötött forintbetétekre, ebből a betétesek a kamatadó és az eho levonása után alig 1,5 százalékot látnak viszont. Ez is tovább csökkenhet a különböző díjak miatt, ha az ügyfél később hozzá akar jutni a pénzéhez.

A gigantikus összegű lekötetlen betétben és készpénzben heverő pénzre ugyanakkor logikus lenne, ha rámozdulnának a különböző befektetéseket értékesítő cégek. A versenyben egyelőre az állam és a befektetési alapkezelők állnak a legjobban. Az állampapírokba az idei első három hónapban több mint 180 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás került, a befektetési alapok pedig ugyanez idő alatt több mint 210 milliárd forintot vonzottak. Az állampapírokba és a befektetési jegyekbe is gyakorlatilag a végtörlesztés lezárása óta folyamatosan ömlik a lakossági megtakarítás. Az állampapírok több mint 1400, az alapok csaknem 1380 milliárd forintot gyűjtöttek össze azóta.

Lényegesen kevésbé sikeres a megtakarításokért folyó versenyben az életbiztosítási szektor. A biztosítók az MNB adatai szerint az első negyedévben mindössze 119,55 milliárd forintnyi életbiztosítási díjbevételt értek el, ez több mint 6 százalékkal kevesebb a 2013-asnál. A befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosítások díjbevétele csaknem 15 százalékkal csökkent éves összevetésben, a vegyes életbiztosításoké viszont majdnem 70 százalékkal nőtt, és megközelítette a 25 milliárd forintot.

Magyarországon egyébként – szemben a legtöbb európai országgal – a unit linked életbiztosítások uralják még mindig a piacot, tavaly három és félszer annyit adtak el ebből a típusból, mint a vegyes életbiztosításokból.