Lassan tisztázódik, mi lesz a devizahitelesekkel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy rendeletet már elfogadott kedden a problémamentes adósok hiteleinek elszámolásáról, azt azonban, hogy pontosan mi szerepel ebben a jogszabályban, még tegnap sem lehetett tudni, sem a Magyar Közlönyben, sem a jegybank honlapján nem közölték a rendelet szövegét. Az MNB statisztikái szerint 2014 első félévének végén meglévő valamivel több mint 6400 milliárd forintnyi háztartási hitelből 3820 milliárd forintnyi volt a problémamentes, elvileg tehát a hitellel rendelkező adósok többségével az első rendelet alapján fognak elszámolni a bankok.
A gyakorlatban viszont a kártérítésre valóban jogosult adósok többségét csak a később kiadandó rendeletek érintik majd. Az egyes hiteltípusoknál ugyanis a problémamentes hitelek aránya eltérő. A támogatott forint lakáshiteleknél a legjobb a helyzet, ezek 92 százaléka tartozott július végén ebbe a kategóriába. Tekintettel viszont arra, hogy a támogatott forint lakáshitelek aranykora 2004. májusa előtt volt, így a mintegy 820 milliárd forintos állomány jelentős része eleve nem tartozik az elszámoltatással érintett hitelek közé. A többi támogatott kölcsönre is jellemző volt, hogy a kamatukat önkényesen nem nagyon tudták változtatni a bankok, hiszen a rátákat kormányrendeletben szabályozták, a kamatperiódusuk pedig általában ötéves volt. A piaci forint lakáshiteleknél is elég magas a problémamentesek aránya, félévkor a 660 milliárd forintos állományból 82 százalékot tett ki. Ez a hiteltípus viszont jellemzően 2010 második felétől terjedt el, addig az állomány 100 milliárd forint körül volt.
Ezeknek a lakáshiteleknek egy jelentős részénél lehet ugyan számolgatni, de nem biztos, hogy érdemes. Az állományban 2012 elején volt egy nagyobb felfutás, amikor a végtörlesztés kapcsán 312 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel a háztartások a devizahitelek kiváltására. A végtörlesztőknek viszont a kedvezmények miatt nem igen jár már vissza a bankoktól kártérítés. A forint lakáshitel-kamatok ráadásul jellemzően csökkentek az elmúlt két és fél évben, így egyoldalú kamatemelés miatt nem sokan lehetnek jogosultak visszatérítésre.
A deviza lakáshiteleknél már komolyabb kártérítésekről lehet szó, visszajár az adósoknak az árfolyamrés és – mivel a bíróságok most már jogerősen is tisztességtelenné nyilvánították a legtöbb hitelintézet egyoldalú szerződésmódosításait – a kamat- és díjemelésekkel beszedett pénz is. A deviza lakáshitel-állománynak azonban a félév végén már csak a fele volt problémamentes, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig csak 34 százalék volt az arány. Majdnem 2 ezer milliárd forintnyi deviza jelzáloghitel pontos elszámolását tehát csak a későbbi rendeletek szabályozzák majd. A hatályos törvényből annyit lehet már sejteni, hogy az ilyen adósoknak valaha adott kedvezményeket beszámítják majd a visszatérítésbe, és csökkenti a visszajárót az árfolyamgát során elengedett követelésrész is.
Kérdés tehát, mennyit kapnak majd a mintegy 1000 milliárd forintosra becsült kártérítési összegből a most nehéz helyzetben lévő deviza jelzáloghitelesek, és mennyi üti majd azok markát, akik az elmúlt években már lezárták a hiteleiket. A deviza alapú személyi hitelesek többsége például túl van már ezen, ez az állomány gyors ütemben fogy, az félév végén alig 33 milliárd forintnyi ilyen kölcsön volt már csak a hitelintézeteknél. A válság előtt viszont az állomány ennek a tízszerese volt, az azóta törlesztett mintegy 300 milliárd forintnyi kölcsön után pedig szintén járhat néhány tízmilliárd forintnyi visszatérítés, mivel a bankok időközben körülbelül 2 százalékponttal emelték a kamatokat.
A deviza gépjárműhitelek többsége még mindig megvan, jelenleg 170 milliárd forint körül van a bruttó, és 150 milliárd forint körül a nettó állományuk, ezek csaknem háromnegyede viszont problémamentes. Hogy ezek az adósok mennyi kártérítést kapnak, az szintén kérdéses. A sajtóban megjelentek olyan cikkek, hogy a felvett összegének akár a felét is visszakaphatja egy autós, ez viszont a jegybanki statisztikák szerint igencsak kérdéses. Az MNB adatai szerint ugyanis a svájci frank alapú autóhitelek átlagos kamata nem emelkedett a válság óta, az árfolyamrés pedig ennél jóval kisebb összeg lehet.
Piaci árfolyamú forintosítást várnak
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára tegnap arról beszélt a távirati irodának, a hitelintézetek arra számítanak, piaci árfolyamon váltják majd át a devizakölcsönöket forintra. Hangsúlyozta, hogy a magyar bankszektor mindig jogkövető volt, visszafizetik az ügyfeleknek az árfolyamrésből fakadó banki bevételeket, valamint az egyoldalú, a gazdasági válság hatására végrehajtott kamatemeléseket. Ez azt jelenti, hogy a devizahitelesek annyi pénzt fognak visszakapni, hogy - nagy tömegben - legalább úgy, sőt sokkal jobban fognak járni, mintha egykoron forintban vették volna fel a hitelt.Az elszámolás bekerülési költségét egyelőre csak becsülni tudják, nagyjából ezermilliárd forintról lehet szó. A bankok azzal számolnak, hogy a következő évben mintegy kilenc hónapig e folyamat lebonyolítására kell fordítani a teljes bankszektor valamennyi kapacitását és tartalékát. Az ügyfeleknek kifizetendő mintegy ezermilliárdhoz tehát még hozzáadódnak a kilenc hónap teljes munkaerő- és informatikai fejlesztési költségei, ami szintén több száz milliárd forint.
Az elszámolás bekerülési költségét egyelőre csak becsülni tudják, nagyjából ezermilliárd forintról lehet szó. A bankok azzal számolnak, hogy a következő évben mintegy kilenc hónapig e folyamat lebonyolítására kell fordítani a teljes bankszektor valamennyi kapacitását és tartalékát. Az ügyfeleknek kifizetendő mintegy ezermilliárdhoz tehát még hozzáadódnak a kilenc hónap teljes munkaerő- és informatikai fejlesztési költségei, ami szintén több száz milliárd forint. -->
