Bukhatnak a jenhitelesek

Már öt százalékot erősödött a forint a japán jennel szemben azóta, hogy meghatározták azt az árfolyamot, amelyen a jenhiteleket forintra váltják majd át, ez pedig hátrányosan érintheti azokat, akik annak idején japán devizában adósodtak el.

A november 7-i Magyar Nemzeti Bank (MNB) által jegyzett árfolyam 216,3 jen/100 forint volt, tegnap viszont már 205 forintot fizettek csak a devizapiacon 100 jenért. A forint a japán fizetőeszközzel szemben utoljára 2013 utolsó napján volt ilyen erős, azt megelőzően pedig nagyjából öt évvel ezelőtt volt hasonló szinten a keresztárfolyam.

A hazai jenhitelekről részletes statisztikát nem tesz közzé honlapján a jegybank. Vannak adatok az euróban és az „egyéb devizában” jegyzett kölcsönökről, és fellelhetők külön statisztikák a svájci frank alapú hitelekről is. Ezek alapján a háztartásoknak szeptember végén 84,7 milliárd forintnyi lakás- és 177 milliárd forintnyi szabad felhasználású deviza jelzáloghitele volt, amely nem volt sem euró, sem svájci frank alapú.

Mivel a bankok a két említett deviza mellett jellemzően csak jenben kínáltak kölcsönt, ez a mintegy 260 milliárd forintnyi állomány valószínűleg jenhitel lehet. A jenhitel bevezetését 2007-2008 körül több bank is tervezte, de végül csak kevés vette fel a termékpalettájára. Először az OTP, majd a K&H, végül a Raiffeisen próbálkozott meg ezzel, utóbbi hitelintézet viszont hírverést sem csapott a terméknek, csak ügyfélmegtartó szándékkal vezette be.

Számottevőbb állomány így valószínűleg csak az OTP-nél és a K&H-nál lehet. Ha ezeknek a hiteleseknek 2,163 forintos árfolyamon váltanák át a kölcsöneiket most, máris öt százalékkal magasabb lenne a tőketartozásuk, mintha a mai árfolyamon váltanák át a hitelüket. Egy 10 millió forintos hitelnél ez 500 ezer forintos veszteséget jelent, vagyis a hitelesek nagy része teljesen elbukhatja az árfolyamrés miatti visszatérítést, sőt az egyoldalú szerződésmódosítások után esetlegesen visszajáró pénz egy részét is.

Hosszabb távon sem biztos most, hogy a jenhitelesek jól járnak a forintosítással, a japán deviza ugyanis a szakemberek véleménye szerint valószínűleg tartósan gyengülni fog, vagyis a jenhitelesek könnyen lehet, azzal járnának a legjobban, ha maradnának a devizahitelben. „A jen nem véletlenül reagál ilyen érzékenyen a japán monetáris politikára, egy hosszú leértékelési trendbe léptünk be” – mondja Duronelly Péter, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő stratégája.

„Belenavigálta magát a japán jegybank egy egyirányú utcába, nincs visszaút” – jellemzi a helyzetet Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezeő befektetési igazgatója. A jegybank a jen gyengítésével próbál inflációt generálni, és ez a politika jó darabig fennmaradhat, mivel belátható időn belül nem várható Japánban sem a gazdaság olyan fokú élénkülése, sem az infláció megemelkedése, ami miatt erősíteni kellene a fizetőeszközt. Bár kisebb korrekciók Forián-Szabó szerint előfordulhatnak a jen árfolyamában, a gyengülő tendencia évekig is eltarthat.

A jen például a svájci frankhoz és az euróhoz képest is sokat veszített az értékéből az utóbbi napokban. Ha sikerül olyan devizába átlépniük, amelyik kevesebbet gyengül, esetleg erősödik a forinthoz képest, mérsékelhetik a veszteségüket.

A jen például a svájci frankhoz és az euróhoz képest is sokat veszített az értékéből az utóbbi napokban. Ha sikerül olyan devizába átlépniük, amelyik kevesebbet gyengül, esetleg erősödik a forinthoz képest, mérsékelhetik a veszteségüket. -->