Magyarországon nem kell félni a defláció kialakulásától
FÉLELMEK Az infláció továbbra sem tud kikerülni a negatív tartományból a KSH friss adatai szerint. A szeptemberi rekordmélységű, -0,5 százalékos éves árszínvonal-változás után októberben kicsit magasabb szinten, -0,4 százalékon állt a mutató. Az elemzőket nem lepte meg az alacsony érték, ugyanis a szeptemberi energiaár-csökkentés a várakozásoknak megfelelően októberben jelent meg az árakban. A háztartási energia árának csökkenésén kívül a ruházati cikkek és a tartós fogyasztási cikkek is lefelé húzták az éves inflációt. Ha havi alapon vizsgáljuk az árváltozást, szeptemberhez képest 0,3 százalékkal lettek olcsóbbak a termékek, amelyben az üzemanyag és élelmiszer árának esése játszott szerepet. A negatív infláció kapcsán felmerülnek a deflációs félelmek, a kérdés, hogy ezek valósak-e. Ehhez érdemes megnézni a Magyar Nemzeti Bank által közölt adószűrt maginflációs mutatót, amely kis emelkedéssel 1,4 százalékon állt októberben. Ez megnyugtató, hiszen azt jelenti, hogy a negatív árindexben elsősorban egyszeri tételek játszottak szerepet, és Magyarországot nem valós a deflációs veszély. Ráadásul az elemzői várakozások szerint decembertől újra gyorsulhat az infláció.
A gazdasági növekedés tekintetében azonban kedvezőbb adatot publikált a hét végén a statisztikai hivatal. Éves alapon 3,2 százalékkal bővült a gazdaság a harmadik negyedévben, miközben a második negyedévhez képest 0,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. A háttérben az ipar és a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágak teljesítményének növekedése állt. Lassulást láthattunk azonban az augusztusi ipari és építőipari számokban, ráadásul a tavalyi magasabb bázis is alacsonyabb értéket jelzett előre. Teljes képet azonban majd csak a részletes adatok közlése után kaphatunk. Összességében elmondható, hogy a kiemelkedően magas második negyedév után lassulás látható a gazdaságban, és feltehetően ez a negyedik negyedévben is folytatódik.
