Folytatódik a botrány Németországban a magyar BYD-buszok miatt: százával veszi őket a Deutsche Bahn, kitört a pánik, hogy ez csapda - megszólaltak a kínaiak

Decemberben számot be róla a a Világgazdaság a Spiegel értesülései alapján, hogy a Deutsche Bahn több mint 3300 új hibrid vagy elektromos buszra adott le rendelést, az erről szóló keretmegállapodásokat már alá is írták a gyártókkal. 

A történet azért vált érdekessé, mert bár a Deutsche Bahn szerint a fő beszállító a müncheni MAN lesz, a vállalat a kínai BYD-től is rendelt, ez pedig éles kritikát váltott ki a német Vasúti és Közlekedési Szakszervezetből, még akkor is, a kínai gyártó a rendelés 5 százalékára kapott csak megbízást. 

De miért?

A Merkur német lap Vita a Deutsche Bahn kínai buszai körül: Hogyan veszi célba Peking a német infrastruktúrát? címmel most arról közölt írást, hogy nem a darabszámmal van a gond németeknél, sokkal inkább amiatt a korábbi hír miatt aggódnak, hogy a BYD egyes típusai, így bizonyos buszcsaládok távolról is vezérelhetők, magyarul bele tudnak nyúlni a működésbe. Azért azt fontos tisztázni, hogy ma már több olyan autó- és járműgyár is létezik, amelynek a modelljeit a „központból” képesek támogatni, vagy elvégezni egy szoftverfrissítést – lásd Tesla –, arra pedig kicsi az esély, hogy a BYD szándékosan módosításokat végezne, vagy akár le is állítaná a Németországtól rendelt buszait. Ugyanez igaz a gyártóra, Kínára is, hiszen ha egy ilyen, 

A Merkur szerint ennek ellenére is  érthető az aggodalom, amelynek több német politikus is hangot adott a Deutsche Bahn buszmegrendelésével kapcsolatban. „A kritikus közlekedési infrastruktúra széles körű manipulálása és a teljes flották távoli leállítása” – idézi a lap Konstantin von Notzot, a Zöld Párt parlamenti csoportjának alelnökét. A CDU politikusa, Roderich Kiesewetter szintén „nagyon kritikusan” értékeli a BYD-megállapodást, és a lapnak „jelentős biztonsági kockázatokról” beszélt a kínai gyártókkal kapcsolatban.

Vizsgálnák, hogy miért paktáltak le Kínával

A Deutsche Bahn szerint a fő beszállító a müncheni MAN lesz. Ezek a legnagyobb ilyen jellegű megrendelések mind a gyártó, mind a DB Regio számára. A BYD-vel kötött megrendelés a járművek csupán mintegy 5 százalékát teszi ki, de a portál így is visszásnak tartja, és figyelmeztet: egy olyan országból rendelnek, amelytől a szövetségi köztársaság valójában függetlenebbé akart válni. Legalábbis ezt írja elő az akkori pénzügyminiszter, Olaf Scholz (SPD) alatt elfogadott Kína-stratégia. „Kína nemcsak partnere a szövetségi köztársaságnak, hanem versenytársa és rendszerszintű riválisa is; ezért a függőségeket csökkenteni kell.  Kiemelkedő fontosságú a kritikus infrastruktúrák védelme, különösen a telekommunikációs, adat-, energia- és közlekedési infrastruktúra” – áll a dokumentumban a Merkur cikke szerint. 

Megjegyzik azt is, hogy a jobbközép/balközép koalíció is napirendre tűzte a kérdést. Bizottság létrehozását tervezi a Németország és Kína közötti biztonság szempontjából releváns gazdasági kapcsolatok kivizsgálására. Egy novemberi indítvány szerint ez magában foglalja a kínai kritikus infrastruktúrába történő németországi beruházások felülvizsgálatát is.

Igen, bele tudnak nyúlni, ha akarnak

A Merkurnak nyilatkozó szakértő úgy véli, hogy technikailag megvalósítható a BYD-buszok letiltása távolról. Ez azért lehetséges, mert a modern buszok gyártói távolról is hozzáférhetnek a járművekhez például szoftverfrissítés céljából. „Egy járműgyártónak jogos üzleti érdeke fűződik a jogosult távoli hozzáféréshez, például diagnosztika, karbantartás, flottakezelés vagy szoftverfrissítések céljából” – mondta Sebastian Gahm, a Karlsruhei Alkalmazott Tudományok Egyetemének Energiahatékony Mobilitási Intézetének kutatója.

– tette hozzá Gahm.

Ennek megakadályozása nehéz lenne – hívja fel a figyelmet már Sahin Albayrak, a TU Berlin informatikusa és biztonsági szakértője. „Lehetne zárni a kommunikációs interfészeket, és a jövőbeni karbantartást helyben, közvetlenül a vezérlő számítógépen elvégezni. Ez azonban nagyon bonyolult, és nagy buszflották esetében aligha praktikus.” 

„A BYD nem képes távolról irányítani a járműveket. A járművek szoftverének frissítéseit vezeték nélkül tudjuk elvégezni. Ez a folyamat szigorúan az R156-os rendeletnek megfelelően történik, és az ügyfél előzetes hozzájárulását igényli” – közölte a kínai vállalat. Az R156-os rendelet vázolja fel a járművezérlő egységek szoftverének frissítésére vonatkozó követelményeket – szögezték le a BYD-nél.

A DB igazgatósági tagja nem aggódik ennyire, de van, aki szerint ez egy rossz vicc

„Az a tény, hogy a buszok túlnyomó többsége egy müncheni gyártótól származik, jó hír Németország mint ipari helyszín számára” – mondta Harmen van Zijderveld, a DB regionális közlekedésért felelős igazgatósági tagja. Alexander Vlaskamp, ​​a MAN vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a járművek jelentős része teljesen elektromos. A rendelés belső égésű motoros és hibrid modelleket is tartalmaz tartalmaz. A Deutsche Bahn megismételve a kínai gyárat hangsúlyozta továbbá, hogy a BYD-től rendelt buszok „megfelelnek a németországi üzemeltetésre vonatkozó összes jóváhagyási és biztonsági követelménynek”.

Ahogy a Spiegel beszámolt róla, ez éles kritikát váltott ki a német Vasúti és Közlekedési Szakszervezetből is. Martin Burkert, a szakmai szervezet elnöke szerint a németországi nemzeti büszkeségről szóló viták fényében „rossz viccnek” hangzik, hogy egy állami tulajdonú vállalat olcsón akarna elektromos buszokat vásárolni Kínában.

Ha az elektromos városi buszok 2025-ös átlagos beszerzési árait nézzük, 

• egy 12 méteres BYD nagyjából 120 millió forintba kerül, felszereltségi szinttől függően, 
• a Zhongton ennek körülbelül a feléért, már 45-50 milliótól elérhető, 
• eközben egy Mercedes Citaro ára 170 millió forint fölé is mehet, a Scaniával egyetemben. Ezek – tegyük hozzá nyugodtan: – prémiummárkák. 

A Deutsche Bahn a fenti árkülönbségek ellenére is azzal kényszerül védekezni, hogy a BYD-val kötött megrendelés a járművek csupán mintegy 5 százalékát teszi ki. Ez egy kisebb elektromos távolsági buszflotta, és mint kiderült, a BYD a magyar üzemében fogják gyártani. 

A Deutsche Bahn szerint másodlagos keretmegállapodások köttetnek még a kínai Zhongtong gyártóval, valamint az európai Daimler, Iveco és Scania gyártókkal.

Honnan viszik? Ez a szegedi BYD?

Nem, a megrendelt buszokat nem Szegeden rakják össze. Emlékezetes, a kínai BYD 32 milliárd forint értékű beruházással épített új elektromosbusz-gyártó üzemét Komáromban még nyáron jelentették be, a projekt nyomán

• felállt egy kutatás-fejlesztési tesztlaboratórium,
• illetve az üzem kapacitása is megháromszorozódik, ezáltal évente összesen 1250 elektromos buszt és teherautót tudnak majd előállítani.

A BYD 2005 óta van jelen Magyarországon leányvállalatain keresztül, 2016-ban erősítette meg jelenlétét a komáromi busz- és tehergépjárműgyár megnyitásával. A gyárat júniusban egy 29 ezer négyzetméteres gyártócsarnokkal bővítik, ahol a legmodernebb digitális gyártási megoldásokat és fenntartható technológiákat fogják alkalmazni.

Budapesten november óta járnak új, alacsony padlós BYD elektromos szóló autóbuszok. A BKK megrendelésére és az ArrivaBus Kft. tulajdonában, valamint üzemeltetésében 2027-ig 82 új – 58 szóló és 24 csuklós –, teljesen elektromos autóbusszal újul meg a fővárosi buszflotta – írták. Mint olvasható, a BKK és szolgáltató partnere, az ArrivaBus Kft. között létrejött szolgáltatási szerződés alapján az új buszoknak 2026 tavaszától kellene szolgálatot teljesíteniük. Azonban már novemberben – az előkészítési munkálatokat követően (hatósági vizsgálatok, járművek specifikus rendszerekkel való felszerelése, töltési rendszer kiépítése) – próbajáratot indítottak a buszok tesztelésére, így a járművek a tervekhez képest már jóval korábban forgalomba állnak.