– Kiadtak egy ajánlást május végén a nyugdíjbiztosításokról. Mi lett az eredménye?
– A kifejezetten drága termékek eltűntek a piacról, tehát a fő célját nagyon gyorsan teljesítette az ajánlás. Alapvető célkitűzésünk volt, hogy olyan termékek legyenek a piacon, amelyek ténylegesen megfelelnek az ügyfél igényeinek, ezen belül nagy hangsúlyt kapott a költségek csökkentése. A nyugdíjbiztosítások több mint 60 százalékánál történt kedvező változás, 43 százaléknál csökkentették a költségeket, a termékek 21 százalékát pedig kivezették a piacról. Nagyságrendileg 1,5-2 százalékponttal zsugorodtak azok a sávok, amelyekben az elérhető termékek teljes költségmutatói (TKM) szóródnak, és mára a teljes piac az MNB által meghúzott TKM limitek alatt versenyez. Az ajánlásra azért volt szükség, mert ezekhez a nyugdíjtermékekhez az év elejétől már adókedvezmény is jár, márpedig attól lehetett tartani, hogy a kifejezetten drága termékeknél a magas költségek felemészthették volna a hozamokat, sőt a megkapott adókedvezmény egy részét is. Kijelenthetjük, hogy ez a veszély az MNB ajánlás kiadásával elhárult.
– Nem tartottak attól, hogy az ajánlás nem lesz elég erős eszköz?
– A megszabott limiteknél drágább nyugdíjbiztosítások már nincsenek a piacon, így alaptalannak bizonyultak azok a félelmek, amelyek szerint az ajánlás nem lesz elég erős eszköz, és a biztosítók nem fogják követni az elvárásainkat. A piac komolyan vette az ajánlásban foglaltakat, és törekszik azok betartására.
– Az MNB által meghatározott limitekhez képest a biztosítók megfelelő indoklás mellett 2 százalékponttal magasabb TKM-et is alkalmazhatnak. Mennyire voltak korrektek az indoklások?
– Az ajánlás visszamérésekor szúrópróbaszerűen ellenőriztük a biztosítókat, mely szerint az intézmények általánosságban megindokolták az eltérítést, de ennek számszerűsítése nem mindenhol egyértelmű, így ezen a területen továbbra is szükséges a felügyeleti figyelem. Az elvárásunk az volt, hogy minimum az állampapírokat tartalmazó portfólióknál igazodjanak az alacsonyabb TKM limitekhez. Ez alapvetően megvalósult, sőt az érintett biztosítások negyedénél a többi portfólióval is a limit alatt maradtak, tehát indoklás nélkül, kiválóan megfeleltek az ajánlásban foglaltaknak.
– Milyen költségeket csökkentettek jellemzően a biztosítók?
– Jellemzően a befektetési és nyilvántartási költségeken csökkentettek. Úgy láttuk, hogy a szerzési költségeknél kevésbé változtattak, amit nem tartunk jó tendenciának. Persze, ezek egyes termékeknél már így is alacsonyak voltak, TKM-ben mérve akár 0,5 százalékpont alattival is találkozhatunk. E szint alá nem is lenne célszerű levinni ezeket a költségeket, hiszen az életbiztosítási piac motorja a közvetítői rendszer, azonban a termékek egy részénél a szerzési és befektetési költségeknél még lehet tere a csökkentésnek.
– A nyugdíjbiztosításokra kiadott ajánlás sikerén felbuzdulva nem kívánják szabályozni a többi drága életbiztosítást is?
– A nyugdíjbiztosításoknál azért éltünk ezzel az eszközzel, mert adókedvezmény kapcsolódik hozzá. Az egyéb életbiztosítási konstrukciónál ez nincs így. Azt azonban mi is tapasztaljuk, hogy az önszabályozás nem mindenütt valósult meg. Az egyéb befektetéshez kötött életbiztosítások csak közel fele teljesíti jelenleg minden paraméterében a Mabisz TKM Charta által ajánlott önszabályozási limiteket. Emiatt elképzelhető, hogy szükség lehet valamilyen további lépésre. Ennek egyik eleme lehetne, ha a TKM számítás módszertanát jogszabályban, például MNB-rendeletben rögzítenénk, természetesen előzetesen a piaccal is konzultálva.
– Hol tart most a nyugdíjbiztosítási piac?
– Az életbiztosítási piac kedvezőtlen trendje megfordulni látszik, és ebben mindenképpen pozitív hatása van a nyugdíjbiztosítások fellendülésének. Negyedévente körülbelül 80 ezer új életbiztosítást kötnek itthon a biztosítók, s ebből az idei első háromnegyedévben 45 ezer nyugdíjbiztosítási szerződés volt. Az évnek azonban még nincs vége, márpedig erre a piacra erőteljes szezonalitás jellemző: hagyományosan az utolsó negyedév a legerősebb. Ez különösen igaz lehet az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosításokra, emiatt további fellendülés várható az év végére.
– Konzultációs fázisban van egy másik ajánlásuk az online biztosítóközvetítőkről. Ezzel mi a cél?
– Ahogy az év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány intenzitása csökken, az online biztosításközvetítők megpróbálnak nyitni más termékek felé. Az ajánlás célja, hogy az ügyfelek a valós igényeiknek megfelelő szerződéseket kössenek az elektronikus felületeken, valamint alapos, szakszerű, ugyanakkor érthető, egyszerű nyelvezetet használó tanácsadásban részesüljenek. Szeretnénk, hogy a jövőben ezek a portálok mindig korrektül hasonlítsák össze az ár mellett a szolgáltatásokat is. A nemrég honlapunkon is közzétett ajánlástervezet elkészítésénél az európai biztosításfelügyeleti hatóság (EIOPA) jó gyakorlat-gyűjteményéből és a saját, próbavásárlások során szerzett tapasztalatainkból indultunk ki. A részletekkel kapcsolatban a következő napokban intenzív piaci konzultációra számítunk mind az alkuszok, mind biztosítók részéről.
Névjegy
Nagy Koppány 2013 novembere óta igazgatója az MNB biztosítás, pénztár, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatóságának. 14 éves pályafutása alatt biztosítói, pénztári, és banki területen szerzett tapasztalatot. 2002-ben számvitel és aktuárius szakirányon végzett a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási szakán. Már az egyetemi évek alatt képviselőként, később területi vezetőként dolgozott az Aegon Magyarországnál, majd 2004-től fiókvezetőként vett részt az Ella Bank építésében. 2007-től az AXA Csoport Magyarország fiókhálózatának igazgatójaként szerepet vállalt a bank, a biztosító és a pénztárak integrációjában. 2012 és 2013 között egy pénzügyi start-up cég alapításán, jogi és infrastrukturális hátterének kialakításán dolgozott vezérigazgatóként.
