A forintosítás után a svájci frank alapú jelzáloghitelesek kétharmadának csökkenhet a kamatlába a felvételkori szinthez képest – állítja a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az adósok mintegy 30-40 bázispontos kamatcsökkenést tapasztalnak majd, egy átlagos lakáshitelnél a kamatláb 4-ről 3,7 százalékosra, szabad felhasználású jelzáloghitelnél pedig 5,2-ről 4,8 százalékosra mérséklődhet – mondta Vonnák Balázs, a jegybank igazgatója. Erre persze rakódhat még kezelési költség, ami drágítja a hitelt.
Az elfogadott jogszabály szerint a jelenleg 2,1 százalékon álló három hónapos buborhoz igazított felárat szabhatnak meg a bankok, ennek mértéke nem lehet alacsonyabb 1 százalékpontnál, de magasabb sem 4,5 százalékpontnál, ha lakáscélú és 6,5 százalékpontnál egyéb jelzáloghitelnél. Ha van kezelési költség, annak mértékével csökkenteni kell a felárat. A svájci frank alapú hitelek nagyobb részét abban a 2006 végétől 2008 őszéig tartó időszakban vették fel az adósok, amikor a három hónapos svájci frank libor magasabb volt a jelenlegi bubornál. Ezek az adósok jellemzően azt fogják tapasztalni, hogy csökken a kamatuk a felvételkori szinthez képest. Aki akkor adósodott el frankban, amikor a libor alacsonyabb volt a mostani bubornál, inkább felárcsökkenésre számíthat majd.
Hogy a limitált kamatfelár hány frankhitelest érint, arra az MNB-nek csak becslései vannak. A lakáshitelesek 4, a szabad felhasználású jelzáloghitelesek 2 százalékának volt a kezdeti kamata magasabb a forintosítás utáni maximális mértéknél. A korlát azonban többeket érinthet, hiszen a kezelési költséget is be kell számítani a felárba, ami átlagosan 1-1,5 százalék körül volt ezeknél a kölcsönöknél, emiatt a lakáshitelesek akár 14 százaléka is jobban járhat a felárplafon miatt.
lyan devizahiteles viszont kevés lehet, akinek a devizahitel-kamata alacsonyabb 3,1 százaléknál, és erre hivatkozva kérhetné, hogy ne forintosítsák a kölcsönét. A jegybank szerint a lakáshitelesek 6,1, a szabad felhasználású jelzáloghitelesek 1,3 százaléka törleszt csak ilyen alacsony kamatok mellett, de ők is fizethetnek kezelési költséget, ami miatt lehet, hogy mégsem nő az eredetihez képest kamatuk. A hitel/fedezeti arány alapján a frankhitelesek csupán néhány százaléka, az euróhitelesek negyede felel meg a devizahitelben maradás kritériumainak. Azok is kérhetnék még a forintosítás mellőzését, akiknek a kölcsöne 2020 végéig lejár, ők is csak legalább 6,5 legfeljebb 8 százalékot képviselhetnek.
A forintosítás után az MNB szerint megindulhat a bankok között a verseny a jó minőségű, alacsony hitelfedezeti mutatóval rendelkező ügyfelekért. Azok, akik az árfolyam-emelkedés ellenére pontosan fizették a részleteket az elmúlt hat évben, értékes ügyfelek lehetnek a bankok szemében. Az olyan kliensekért is versenyezhetnek a hitelintézetek, akiknek magas volt az eredeti hitelkamatuk. Az ő esetükben ugyanis viszonylag magas lesz a bubor fölötti marzs, így nagyobb lesz a hitelintézetek mozgástere, hogy kedvezőbb ajánlatot nyújtsanak nekik.
Elkönyvelték a deficitet
A bankok elég nagy része már elkülönítette azt a céltartalékot, ami az adósokkal történő elszámolások veszteségére kell. Az elszámolás a bankoknak a becslések szerint csaknem ezer milliárd forintba kerül majd, de ezt a teljes összeget nem kell céltartalékolni, elegendő körülbelül 750 milliárd forintot. A jegybank tájékoztatása szerint a részvénytársasági formában működő hitelintézetek eddig 510 milliárd forintot különítettek el erre. Volt olyan bank, amelyik már felül is vizsgálta a saját döntését. Az OTP például a második negyedévben még 176,1 milliárd forintos eredményt rontó hatással számolt az adósmentő csomag miatt, a harmadik negyedévben ezt 168,4 milliárdra módosította.
