Nincs remény a Széchenyi Banknak

Mindössze száz euró a jegyzett tőkéje annak a Prifan Europe Limited nevű cégnek, amelyről Töröcskei István, a végelszámolás alatt álló Széchenyi Bank tulajdonosa kedden azt nyilatkozta újságíróknak, 7,5 milliárd forinttal beszállna a bankjába, hogy megmentse azt. Töröcskei arról beszélt, a Prifan már a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) tárgyal, és már bankgaranciát is szereztek az orosz-izraeli Alfa Banktól. Állítása szerint a cég képviselői január elején jönnek ismét Magyarországra, és két héten belül sor is kerülhet a részvénycsomag adásvételére.

A tárgyalásokról kérdeztük az NGM-et, de a minisztérium eddig nem válaszolt a kérdéseinkre, de a Prifan, a róla elérhető nyilvános adatok szerint nem tűnik komoly befektetőnek. A cég elvileg egymillió euró névértékű részvényt is kibocsáthatna, eddig azonban csak száz eurónyit bocsátott ki. (Egy bank alapításához egyébként Magyarországon egymillió euró is kevés lenne, kétmilliárd forint a minimális tőkeszükséglet.) Az írországi kisvárosban, Navanban bejegyzett, tavaly októberben alapított Prifannak két igazgatója van, egyikük sem banki szakember. Egyikük a svéd John Albert Dieye, aki foglalkozását tekintve informatikai tanácsadó, a másik a brit állampolgárságú Alex Akay Kamara köztisztviselő. A cég székhelyére, amely egy társasházban található, van bejegyezve egyébként mindkét igazgató lakcíme is.

Valószínűleg egyébként hiába is tárgyalna Töröcskei bárkivel is a Széchenyi Bank megmentéséről, lapunk ugyanis úgy tudja, a végelszámolás leállítására már nincs esély. A banknak működési engedélye sincs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis visszavonta azt. Ez az egyik legsúlyosabb intézkedés, amit az MNB hozhat egy piaci szereplővel szemben, és általában komoly előzményei vannak. A Széchenyi Banknál is korábban már számos hiányosságot fedezett fel a hatóság, és az idén háromszor is tőkepótlásra szólította fel a tulajdonosokat, akik eddig nem léptek.

Az is kérdéses, hogy a Töröcskei által említett 7,5 milliárd forint elég lenne-e a bank megmentésére. A feltőkésítés mellett ugyanis a végelszámolási eljárásban a hitelezőket is ki kellene fizetni. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) már elkezdte kártalanítani a betéteseket, a hitelintézet teljes biztosított betétállománya 21,4 milliárd forint, ebből 14 milliárd forintnyit fizet ki az alap, amiről be fogja nyújtani a számlát. Az OBA mellett pedig a többi betétes is kérheti a pénzét a banktól, ennek teljes összege pedig még a biztosított állományt is meghaladhatja.

Ha Töröcskei ismét bankot szeretne működtetni Magyarországon, ezt valószínűleg már csak úgy teheti majd meg, ha újat alapít, és működési engedélyt kér rá a jegybanktól. Kérdés, hogy az idei előzmények után kaphat-e. Az idén négy olyan pénzügyi intézmény engedélyét vonta vissza az MNB, amely kötődik Töröcskeihez. Nem kizárt, hogy a jegybank „jóindulatának” visszanyeréséhez Töröcskeinek és a befektetőknek bizonyítaniuk kellene azt is, hogy képesek lesznek a prudens működésre.

Zűrös hitelezés

A Széchenyi Bankról készült állítólagos jegybanki jelentés szerint az egyik probléma a hitelintézettel az volt, hogy a hitelportfólióban jelentős részt képviselnek a Töröcskei érdekeltségi körébe tartozó, vagy vele üzleti kapcsolatban álló személyek által irányított vagy tulajdonolt gazdasági társaságok. Az a gyanú is felvetődött, hogy a hitelintézet többségét birtokló T & T Kft. részben a bank kölcsönéből teljesített egy 1,725 milliárd forintos tőkeemelést. A Nol.hu beszámolója szerint a jegybanki anyag létét Töröcskei nem tartotta valószerűtlennek, de annak elkészültekor nem látott rá a bank napi működésére. Leszögezte: a hozzá közel álló cégek – például a T & T – hiteleik jó részét, több mint kétmilliárd forintot visszafizettek, a hitel-tőke trükk vádját pedig visszautasította.