Növeli a GDP-t a hitelprogram

Szakértői becslések alapján hitelkínálati megközelítés alapján 0,5-1,1 százalékos, míg a beruházási hitelkereslet alapján 0,3-0,9 százalékos összesített GDP-bővülést eredményezhetett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitelprogramja (NHP) 2013-2014 folyamán – derül ki Erdész Mariann, Oláh Zsolt, Pellényi Gábor és Várpalotai Viktor most publikált tanulmányából. A szakemberek az is megállapították, a jegybanki program két év alatt 2,2 százalékkal növelhette a beruházásokat.

A már említett mellett még négy tanulmány elemzi az NHP eddigi hatásait a jegybank most kiadott kötetében. Ezek közül az egyik más külföldi programokkal veti össze a magyar konstrukciót. Vonnák Balázs, az MNB igazgatója a tanulmányokat ismertető sajtótájékoztatón elmondta: az NHP is külföldi minta alapján indult, a brit jegybank Funding for Lending Scheme kezdeményezése volt a példa. Emellett japánban és az eurozónában is indultak hasonló programok, a japán jegybank élénkítő csomagjának már jól látszanak a hatásai, az euróövezetben indított konstrukciók (LTRO, TLTRO) viszont egyelőre kevés eredményt hoztak.

A magyarországi program más kkv-finanszírozási konstrukciókhoz képest gyors eredményeket ért el Szöllősi Lászkó és Pogácsás Péter tanulmánya szerint. Jelenleg a kkv-hitelezés bővülése főleg az NHP-nak és kisebb részben az Exim refinanszírozási hiteleinek köszönhető. 2,5 százalékos maximális kamatával a piacon elérhető legolcsóbb finanszírozási forma jelenleg az NHP, a többi forinthitel a támogatások dacára is lényegesen drágább.

Az NHP első és második szakasza között lényeges különbség, hogy az elsőben a hitelek nagyobb része korábbi kölcsönök kiváltására szolgált, míg a második szakaszban az új hitelek domináltak. Vonnák szerint nem baj, hogy az első szakaszt sok esetben hitelkiváltásra használták, hiszen ezzel csökkentek a cégek hitelköltségei, emellett az NHP versenyt is generált a bankszektorban a jó hitelképességű cégek megszerzésére. Módos Dániel, Bokor Csilla és Hidasi Balázs tanulmánya kimutatta, a második szakaszra a hitelintézetek engedékenyebbé váltak a hitelt kérelmező vállalkozásokkal kapcsolatban,.

A hitelezett kkv-k körében készült kérdőíves felmérésen alapul Bokor Csilla, Fellner Zita és Plajner Ádám tanulmánya, amely egyebek között azt vizsgálta, az NHP elindítása előtt a hitelhez jutás okozott-e nehézséget a vállalkozásoknak. A legtipikusabb válasz az volt, hogy a cégek láttak ugyan üzleti, beruházási lehetőségeket, de nem vettek volna fel hitelt ezek megvalósításához a magas kamat miatt. Különösen a mikrovállalkozások életét könnyítette meg az NHP, az ilyen cégek 16 százaléka a program nélkül nem jutott volna hozzá a beruházáshoz szükséges finanszírozáshoz.

Jótékony hatások

Az NHP-ban részt vett vállalkozások többsége bizakodó a jövővel kapcsolatban, 63 százalékuk számít arra, hogy a cég növekedni fog, 36 százalékuk véli úgy, hogy a helyzete stabilizálódik, és csak 1 százalékuk ítéli meg úgy, hogy a hitel ellenére a cég sorsa kérdéses marad. A vállalatok 56 százaléka szerint az NHP-s hitel pozitívan hat a foglalkoztatotti létszámra, ezek leginkább mikro- és kisvállalkozások. A középvállalkozások inkább úgy nyilatkoztak, a kedvezményes kölcsön miatt elkerülhetővé vált náluk a létszámleépítés. A programban részt vett cégek 80 százaléka számít az árbevétel növekedésére.