Olvadnak a projekthitelek

Lassan, de stabilan apad a hazai bankok projekthiteleinek állománya: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a harmadik negyedév végén 1897,6 milliárd forintnyi mennyiség volt a hazai és külföldi vállalatoknál, amely 7,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A közel 1900 milliárdos állomány több mint négyötöde belföldi vállalkozások tartozásait gyarapította, míg a külföldiek kezén 361,9 milliárd forintnyi – 19,07 százaléknyi – projekthitel volt szeptember végén.

Az állomány lassú apadása az elmúlt évek történéseinek tükrében érthető fejlemény, ám a kihelyezett mennyiség csökkenése nem járt együtt a projekthitelek minőségének javulásával. Bár a harmadik negyedév végén már a kihelyezett mennyiség 71,2 százaléka késedelem nélkülinek számított – ami határozott javulás az egy évvel korábbi 68,3 százalékhoz képest –, ám a 90 napon túli csúszásban lévő tételek állománya 23,4-ről 25,27 százalékra emelkedett, miközben a 90 napon belüli késében lévő hitelek aránya látványosan csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a bankok portfóliójában összesen 480 milliárd forintnyi projekthitel volt 90 napont túli, és további 67 milliárd 90 napon belüli csúszásban, ami a következő évekre is igen komoly veszteségeket vetít előre a szektorban.

A rossz profólióminőségért pedig egyértelműen az ingatlanos projektek tehetők felelőssé. Az MNB adatai szerint ezek részesedése az összes, belföldi vállalatoknak nyújtott hitelen belül 2014 szeptemberének végén megközelítette a 83 százalékot, míg az energia-beruházások alig több mint 4, a közlekedési, szállítási projektek pedig 2,8 százalékkal részesedtek a tortából. Az ingatlanvásárlási projekteknél viszont a késedelmes tételek aránya több mint 45, az ingatlanfejlesztésieknél pedig 26 százalék, miközben az energia- és közlekedési területen mindössze 0,6 és 0,8 százalék.

A több mint 400 milliárd forintnyi, 90 napon túli csúszásban lévő ingatlanfejlesztési, illetve -finanszírozási hitelállomány eltüntetésében komoly szerep juthat a közeljövőben a Magyar Nemzeti Bank által alapított eszközkezelő társaságnak. A novemberben megalakult MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK) Zrt.-t ugyanis pont azért hozta létre az MNB, hogy felgyorsítsa a magyar bankrendszer rossz minőségű kereskedelmi ingatlanhiteleinek leépítését.

A MARK Zrt. megalakításáról szóló közleményben az MNB leszögezte: a magyar bankrendszer számára a nem teljesítő kereskedelmi ingatlanhitelek számítanak az egyik legfőbb olyan eszköznek, amelyek gyengítik a szolgáltatók egészséges hitelezését és emiatt a monetáris politika hatékonyságát. A jegybank szerint viszont tulajdonostól függetlenül, nemzetközi példák sora mutatja, hogy a problémás követeléseket, hiteleket kezelő professzionális intézmények, eszközkezelő társaságok sikeresek tudnak lenni, gyakran profitot is realizálva a folyamat végén.

Jóval több új céges kihelyezés

Érdemben bővült az új vállalati hitelek volumene a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest – derül ki a jegybank Hitelezési Folyamatok című kiadványából. A teljes hitelintézeti szektor bruttó új vállalati hitel kibocsátása 604 milliárd forintot tett ki a harmadik negyedévben, szemben az április és június közötti 471 milliárddal. A növekedés elsősorban az euróhitelek és a növekedési hitelprogram keretein belül nyújtott forint hitelek bővülésével magyarázható. Az új kihelyezéseken belül 344 milliárdot tettek ki a forinthitelek, és 257 milliárdot az euróban denominált kölcsönök. Az új forinthiteleken belül 49,7 százalékra nőtt az NHP-hitelek aránya.