Dotkomlufi 2.0: egekben az MI-részvények, de egyre közelebb repülünk a múlt tőzsdei katasztrófáihoz

A mesterséges intelligencia körüli befektetési láz elérte azt a szintet, ahol egyre kevesebben értik, pontosan miért ömlik bele a pénz. A technológiai részvények szárnyalnak, de szakértők már most a dotkomlufihoz hasonló kockázatokról beszélnek. Ha a nagy várakozások nem teljesülnek, az MI-forradalom nemcsak a technológiai szektort, hanem az egész piacot magával ránthatja.

Tovább feszül a mesterséges intelligencia lufija

Az MI iránti rajongás elérte azt a szintet, ahol már alig találni olyan terméket, amelybe ne próbálnának MI-t zsúfolni – még akkor is, ha a fogyasztók ezt egyre kevésbé kérik. Az egyetemisták vagy csalásra használják a technológiát, vagy épp azt panaszolják, hogy a mesterséges intelligencia teljesen kiüresítette frissen szerzett diplomájuk értékét. Eközben a legnagyobb amerikai cégek – köztük az Nvidia, a Microsoft, az Apple, az Amazon, a Meta és az Alphabet – rekordközeli árfolyamokat élveznek, köszönhetően annak, hogy a piac vakon hisz az MI-alapú jövőben. De meddig lehet ezt a tempót fenntartani?

Torsten Slok, az Apollo Global Management vezető közgazdásza szerint a válasz: nem sokáig. Slok a Vicenak nyilatkozva kijelentette, hogy a jelenlegi helyzet kísértetiesen hasonlít az 1990-es évek végére, közvetlenül a dotkomlufi kipukkanása előtt. Akkor is óriási volt a lelkesedés az új technológiák iránt, de a befektetők végül rádöbbentek, hogy a legtöbb cég semmiféle üzleti alapra nem építette az árait. 

A dotkomkorszak tanulságai most újra aktuálisak: akkoriban is szinte vallásos hit vette körül az internetes cégeket, amelyek látványos, de profit nélküli ötletekre égettek el milliárdokat. Amikor a lufi kipukkant, a Nasdaq tőzsdeindex három év alatt több mint hetven százalékot veszített értékéből, befektetők tömegei vesztettek vagyonokat, és egy egész generáció számára vált szitokszóvá az „új gazdaság”. Ma hasonló trend figyelhető meg az MI területén: óriási pénzek áramlanak adatközpontokba, csúcsteljesítményű GPU-kba és kutatólaborokba – miközben a valódi, fenntartható üzleti modellek ritkák, mint a fehér holló.

A versenyfutás egyre gyorsabb és vakmerőbb: a kínai DeepSeek nemrég olyan MI-chatbotot mutatott be, amely a nyugati versenytársak szintjén teljesít, de sokkal olcsóbban – ez pedig azonnali pánikot váltott ki a tőzsdén. A befektetők kezdik érzékelni, hogy az MI-forradalomnak nincs jól meghatározható célja, sem „holdraszállás-pillanata”, amely megnyugtatná a piacokat. Ha a technológia nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a következményeket nem csupán a tech cégek, hanem az egész gazdaság megérezheti.