Szabad kezet kaptak a bankok

Az év elején megszűnt a kényszerértékesítési kvóta a bankok számára, vagyis a bankok, ha ezt akarják, elvileg a bedőlt hitelek mögött álló 115 ezer ingatlan mindegyikét elárvereztethetik. Ennek korábban a kvóta gátat szabott, a 2011 utolsó negyedévében életbe léptetett intézkedés meghatározta a negyedévente elárvereztethető lakások arányát. Az első évben 2 százalékos volt a kvóta, amelynek mértéke fokozatosan 5 százalékosra emelkedett. A Magyar Bankszövetség a múlt év végén arra kérte a tagjait, hogy az első félévben önkéntes alapon továbbra is tartsák ezt a limitet, arról azonban nincs információja a szakmai szervezetnek, hogy végül hány hitelintézet csatlakozott a kezdeményezéshez.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által nyilvánosságra hozott kényszerértékesítési adatok szerint egyébként bankszövetség ajánlását nem lesz nehéz betartani a piaci szereplőknek. A bankok a korábbi limiteket sem nagyon használták ki, 2014 utolsó negyedévében mindössze 33 százalékos volt a kvóta kihasználtsága, elvileg 6301 ingatlant árvereztethettek volna el, de csak 2072 került kalapács alá. „Az 5 százalékos kényszerértékesítési kvóta elegendő keretet biztosított a fedezeti ingatlanok kényszerértékesítésre jelölésére.

Figyelemmel arra, hogy az elmúlt negyedévekben a kényszerértékesítésre jelölt ingatlanok száma az 5 százalékos limitet nem érte el, illetve 5 százalék alatt volt, ezért várhatóan a jövőben sem haladjuk meg ezt a számot” – nyilatkozta lapunknak az OTP Bank. Az FHB-nál is hasonló volt a helyzet: ők sem használták ki a limiteket a kvótarendszer fennállásának idejében. „Ennek oka, hogy az egyéb, ügyfélbarát megoldásokat preferálja a bank” – közölték lapunkkal.

A Budapest Banknál még nem döntöttek arról, csatlakoznak-e a bankszövetségi ajánláshoz, több nagybank viszont egyetértett a kezdeményezéssel. Az Erste, az UniCredit és a K&H Bank is ebben a szellemben jár majd el. A K&H egyébként a devizahitel-szerződések esetében saját jogon új eljárásokat nem kezdeményezett, csak akkor csatlakozott ilyen végrehajtásokhoz, ha egy harmadik fél (közmű-, kommunikációs szolgáltatók, NAV, magánszemély stb.) által kezdeményezett végrehajtás során az adóssal szemben a hitelfedezeti ingatlant érintő végrehajtási jogot jegyeztek be az ingatlan tulajdoni lapjára.

Egyelőre az is megköti a bankok kezét, hogy az elszámolási folyamattal érintett hitelekhez – ez gyakorlatilag az összes 2004. májusa és tavaly július 26. között felvett kölcsön – kapcsolódó ingatlanoknál fel kellett függeszteni a végrehajtásokat. Ahol elindult a végrehajtási folyamat, általában ott sem sikerül elárvereztetni az ingatlanokat. A jegybank adatai szerint 2014-ben az első kilenc hónapban a hitelintézetek több mint 12 ezer ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, amiből mindössze 484 lakást tudtak eladni. A bankok tapasztalatai szerint egyre többször fordult elő, hogy kényszerértékesítés helyett az ügyféllel közösen adják el az ingatlant, vagy pedig a Nemzeti Eszközkezelő segítségét kérik.

Perelni fog a Sajóvölgye Takarékszövetkezet, a Téti Takarékszövetkezet, a KDB Bank, a BNP Paribas érdekeltségébe tartozó UCB Ingatlanhitel és a Magyar Cetelem Bank is. A bíróságra megy még az Erste, az FHB Jelzálogbank és az FHB Kereskedelmi Bank, a K&H, a Raiffeisen Lízing, az OTP Bank, az OTP Lakástakarékpénztár, valamint a Sopron Bank is.

Perelni fog a Sajóvölgye Takarékszövetkezet, a Téti Takarékszövetkezet, a KDB Bank, a BNP Paribas érdekeltségébe tartozó UCB Ingatlanhitel és a Magyar Cetelem Bank is. A bíróságra megy még az Erste, az FHB Jelzálogbank és az FHB Kereskedelmi Bank, a K&H, a Raiffeisen Lízing, az OTP Bank, az OTP Lakástakarékpénztár, valamint a Sopron Bank is.

-->