Kibővítik a növekedési hitelprogramot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA változatlan feltételekkel folytatódó NHP idei évre fennmaradó közel 500 milliárd forintos keretösszegén felül a Monetáris Tanács további 500 milliárd forintot különített el az új NHP+ konstrukcióra. Az új konstrukció keretében az MNB a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan korlátozott ideig, korlátozott mértékben és összegben kkv hitelkockázatot vállal át a hitelintézetektől. A monetáris politikai eszköztár részeként az NHP és az azzal párhuzamosan futó NHP+ segítségével a teljes kkv-hitelpiac működése helyreállhat, a monetáris transzmisszió hatékonysága nagymértékben javulhat.
A Monetáris Tanács mai ülésén egy, az NHP-hoz kapcsolódó, így azzal számos feltétel tekintetében megegyező, de azzal párhuzamosan futó különálló konstrukció, az NHP+ elindítása mellett döntött. A Magyar Nemzeti Bank az NHP+ konstrukcióban egy 500 milliárd forintos keretösszeget bocsát a hitelintézetek rendelkezésére. Az NHP+ keretében a jegybanktól igénybe vett 0 százalékos refinanszírozási hitelek ugyanúgy kis- és középvállalkozások hitelezésére fordíthatók, maximum 2,5 százalékos kamatláb mellett. Az új hitelprogram azonban kiegészül egy fontos feltétellel annak érdekében, hogy az NHP-ból kiszoruló vállalatok hitelpiaca is normalizálódjon.
Az NHP+ keretében megkötött hitelszerződéseknél az MNB a hitelezési veszteségek 50 százalékát átvállalja a hitelintézetektől, de legfeljebb 5 évig és évente legfeljebb az egyes hitelintézetek által az ezen konstrukció keretében fennálló hitelportfólió 2,5 százalékának erejéig. Az NHP+ keretében nyújtott forintlikviditás minden hitelintézet számára azonos feltételek mellett érhető el. Ezzel a jegybank arra nyújt ösztönzőt a bankoknak, hogy a csökkenő hitelkockázati költségek hatására ne csak a jó, hanem a kkv hitelpiac legnagyobb részét kitevő közepes hitelképességű ügyfeleknek is fix kamatú, hosszú futamidejű finanszírozást nyújtsanak. A jegybank várakozása szerint ezzel a hitelképes kkv-k jelentős hányada számára eltűnnek a hitelhez jutási korlátok, amelyek akadályozták őket tevékenységük bővítésében.
A Növekedési Hitelprogram (NHP) meghatározó szerepet játszott abban, hogy a vállalati, és ezen belül a kis- és középvállalati hitelezés évek óta tartó nagymértékű visszaesése 2013-ban megállt - írta az MNB. Ugyanakkor tartós hitelezési fordulat még nem következett be; a hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedéshez elengedhetetlen hitelállomány-növekedés még nem indult el. A bankok kockázatvállalási magatartása nem változott, a jegybank szerint az NHP-n kívüli hitelezést túlzott óvatosság jellemzi, ebben a szegmensben az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is csökken a hitelállomány, annak ellenére, hogy az MNB jelentősen csökkentette az alapkamatot.
A hitelképes vállalkozások jelentős része nem jut finanszírozáshoz az NHP keretében, az NHP-n kívül pedig csak rövid futamidőn, indokolatlanul magas kamatok mellett kap hitelt, ami ebben a vállalati szegmensben a monetáris transzmisszió nem megfelelő működésére utal. Az MNB szükségesnek tartja ezen vállalkozások hitelhez jutásának elősegítését, amit a hitelprogram kibővítésével érhet el. Ez a cél szerintük úgy valósulhat meg, hogy a jegybank a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan a kkv-hitelezési kockázatok egy részét korlátozott mértékben és korlátozott ideig átvállalja a hitelintézetektől - derül ki az MNB közleményéből.
Az MNB likviditásnyújtásához kapcsolódó, időben és mennyiségében is korlátozott kockázatátvállalása egy átmeneti piaci torzulást, a monetáris transzmisszió kockázatvállalási csatornájának nem megfelelő működését – azaz a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet ellenére korlátozott kockázatvállalási hajlandóságot – hivatott kiküszöbölni. Az MNB számára rendelkezésre álló monetáris politikai eszköztárban ennek jelenleg az egyetlen kivitelezhető módja – a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan – a hitelintézetektől a hitelezési kockázatok részleges, korlátozott átvállalása. Mivel Magyarországon még csak kialakítás alatt áll – a kkv-hitelek csomagban történő értékesítését lehetővé tevő – értékpapírosítási piac szabályozása, az MNB számára nem adottak a feltételek más, fejlett országok jegybankjai által alkalmazotthoz hasonló eszközvásárlási program elindításához. Az MNB ezért nem tudja és nem is akarja megkerülni a hitelintézeti rendszert; az NHP+ révén, a hitelintézetek közvetítésével próbál meg enyhíteni a kkv-hitelpiac zavarain.
Az MNB szerint a gazdasági és pénzügyi válság kitörését követően Magyarországon a hitelezési feltételekben jelentkező erőteljes szigorítás, valamint a visszaeső kereslet miatt folyamatosan mérséklődött a vállalati hitelállomány. A szűkülő hitelkínálat fékezi a gazdasági növekedést, sökkenti az eszközárakat, és ez a bevonható fedezetek egyre kisebb értéke miatt tovább mérsékli a hitelkínálatot. Ennek a negatív spirálnak sikerült gátat szabni az NHP elindításával, a kamatköltségeket indokolt szintre leszorítani, a hitelezés csökkenését megállítani, és a vállalatok beruházási
kedvét erősítő hitelfeltételeket teremteni, ezáltal a monetáris transzmissziót javítani - véli a jegybank.
Pénzintézetek vezetőivel egyeztetett az MNB
Ismét egyeztetést tartott február 16-án a Magyar Nemzeti Bank vezetése a legnagyobb hazai pénzintézetek vezetőivel. Az eszmecserén többek között a Növekedési Hitelprogram kibővítéséről, a hitelezés támogatásáról, a devizahitelek kivezetésével kapcsolatos tennivalókról, valamint egyéb szabályozói kérdésekről esett szó.A találkozón Matolcsy György jegybankelnök és vezető munkatársai, valamint Budaházy Réka, az NHB Bank vezérigazgatója, Garancsi István, a Duna Takarék igazgatósági tagja, Hegedüs Éva, a Gránit Bank alelnök-vezérigazgatója, Wiedner Heinz, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, Patai Mihály, az Unicredit Bank elnök-vezérigazgatója, Hendrik Scheerlinck, a K&H Bank vezérigazgatója, Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója, Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, Szabó Levente , a Takarékbank vezérigazgatója, Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és Zolnai György, a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója vett részt.
A 2015 végéig tartó NHP és NHP+ a jegybank átmeneti, célzott monetáris politikai eszköze, mely a kkv hitelpiac torzulásait korrigálja a jegybank szerint. 2016 elejétől a kkv-hitelezés fokozatosan a helyreállított piaci alapokra helyeződhet vissza - vélik.
A jegybank a közeljövőben egyeztetéseket fog folytatni a pénzügyi szektor és az üzleti szféra képviselőivel, és a konzultációk során kapott észrevételeket is figyelembe véve fogja kialakítani a 2015. március 16-án induló NHP+ konstrukció részletszabályait - írja az MNB.
"Kedvező, hogy a korábbi hírekkel ellentétben a fő csapásirány a KKV hitelezés maradt, mivel a foglalkoztatási hatás itt lehet a legjelentősebb. Ráadásul a nagyvállalatok hitelkorlátja koránt sem volt olyan kemény, mint az a kicsik esetén megfigyelhető volt" - mondta a Világgazdaságnak Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza.
A találkozón Matolcsy György jegybankelnök és vezető munkatársai, valamint Budaházy Réka, az NHB Bank vezérigazgatója, Garancsi István, a Duna Takarék igazgatósági tagja, Hegedüs Éva, a Gránit Bank alelnök-vezérigazgatója, Wiedner Heinz, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, Patai Mihály, az Unicredit Bank elnök-vezérigazgatója, Hendrik Scheerlinck, a K&H Bank vezérigazgatója, Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója, Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, Szabó Levente , a Takarékbank vezérigazgatója, Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és Zolnai György, a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója vett részt. Forrás: MNB A hitelállomány éves növekedési üteme (forrás: MNB) -->
