Nem volt gond az Ersténél

Nem ment csődbe az Erste – erősítette meg tegnap a hitelintézet sajtótájékoztatóján Harmati László vezérigazgató-helyettes. A szerdai turbulencia földrajzilag lokalizálható módon zajlott le, Debrecen volt a gócpont, de más településeken is előfordult, hogy sorban álltak a fiókokban az ügyfelek. Az Erste, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményei után lecsillapodtak a kedélyek, és csütörtökön délelőtt már nem tapasztaltak nagyobb pénzkivételeket. A szerdai történet sem rengette meg a bankot, a kivont betétek volumene olyan csekély volt a bank likviditásához képest, hogy bőven a kezelhető szint alatt maradt – mondta Harmati.

Az MNB-vel persze végig tartották a kapcsolatot, de nem azért, hogy likviditás-ellátási problémák miatt segítséget kérjenek – válaszolta lapunk kérdésére a vezérigazgató-helyettes. Az ügynek lehetnek még következményei, az Erste ugyanis rémhírterjesztés miatt feljelentést tett. Ha megáll a vád, nem csak az első rémhírközlőt állíthatják bíróság elé, hanem azokat is, akik folytatták a hamis információ terjesztését.

Szintén az Erstével kapcsolatos hír, hogy a devizahiteles ügyfelekkel kapcsolatos elszámolásokkal végeztek, 227 ezer devizahitelesnek összesen 100 milliárd forintot adtak vissza. Ezen a héten a devizahitelek forintra történő konverziója is megtörténik. Összesen – a forinthitelesekkel együtt – 400 ezer ügyféllel kell az idén elszámolnia a banknak. A devizahitelesek viszont – annak ellenére, hogy a pénzük már a számlájukon van, illetve csökkent a tőketartozásuk, az elszámolásról szóló értesítést csak később, várhatóan valamikor április végén kapják meg a banktól.

A forintosított hitelek új kamatáról Harmati annyit mondott: hasonló lesz a piaci forinthitelekéhez. Mivel az ügyfelek eléggé heterogén kamatokkal jutottak hozzá az elmúlt években a kölcsönökhöz, az új hitelek kamata sem egyforma minden ügyfélnél. A végtörlesztők közül – akik 10 ezer forintos díjért kérhettek elszámolást – eddig nem sokan igényelték a banktól a dokumentumot, Harmati szerint egyébként kevesebb mint 5 százalékuk lenne csak jogosult további visszatérítésre.

Az Erste – amellett, hogy saját ügyfeleihez ragaszkodik – kőkeményen beszáll hitelkiváltási versenybe is. Százezer forintos jóváírást, a kezdeti költségek elengedését és a bubor fölött mindössze 2,5 százalékos kamatfelárat ajánl azoknak, akik valamelyik konkurens hitelintézettől átviszik hozzájuk a lakáshitelüket. A kiváltó hitelek piacán kemény verseny várható. A K&H már tavaly elkezdte más bankoktól elcsábítani a pontosan fizető lakáshiteleseket, és az idén is folytatja a kampányt. A CIB-nél, a Budapest Banknál és az UniCreditnél is készülnek arra, hogy megmozdulnak majd az ügyfelek.

A lakáshitel-piacon nagyon aktív OTP Bank egyik kutatása szerint viszont az ügyfelek alig nagyobb hányada gondolkodik az elszámolás/forintosítás utáni hitelkiváltáson, mint ahányan a természetes bankváltók közül ezt tervezik.

A bankok persze főleg csak a problémamentes adósokat keresik, a devizahitelesek nagyjából fele tartozhat ebbe a körbe.

A bankok persze főleg csak a problémamentes adósokat keresik, a devizahitelesek nagyjából fele tartozhat ebbe a körbe. Harmai László szerint a forintosított hitelek kamata hasonló lesz a piaci forinthitelekéhez-->