BUX 43,468.28
+0.31%
BUMIX 3,801.11
+1.13%
CETOP20 1,824.74
-0.08%
OTP 8,930
+3.40%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
+1.00%
ZWACK 17,400
+0.87%
+2.27%
ANY 1,540
0.00%
RABA 1,135
+1.79%
0.00%
+2.27%
0.00%
0.00%
OPUS 153.8
+0.52%
-4.00%
-0.74%
0.00%
+0.96%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,900
-3.33%
+1.04%
ALTEO 2,780
+1.46%
-5.33%
+0.11%
0.00%
-0.85%
+5.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.34%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
-2.88%
+0.48%
0.00%
+3.59%
+3.28%
GOPD 12,400
-0.80%
OXOTH 3,490
+0.58%
0.00%
NAP 1,230
+0.99%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Brókerbotrány: Kedvezménnyel kárpótolnak

Heteken belül szigorodhatnak a brókercégek felügyeletére vonatkozó jogszabályok a Nemzetgazdasági Minisztérium törvénytervezete szerint. A Bevát az OBA-val jövőre gyakorlatilag összevonják, a bankok és a pénzügyi cégek pedig leírhatják az adóikból a quaestoros kártalanítás során keletkező költségeiket.

A társasági adóból és a pénzügyi szervezeteket terhelő különadóból is levonhatják a bankok, a brókercégek és az alapkezelők azt az összeget, amit a Quaestor Károsultak Kártalanítási Alapjába kell befizetniük évente az alap által felveendő hitel törlesztésére, és ami nem térül meg számukra a cégbirodalom felszámolása során – a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által ma benyújtott törvényjavaslat szerint. A társasági adóból származó kedvezményt csak a nyereséges piaci szereplők tudják igénybe venni, ezek száma azonban az idén csökkenhet, hiszen a szektornak elég sok extra befizetése támad az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (Beva) feltöltése kapcsán is. Különadót viszont a veszteséges cégek is fizetnek, így annak volumene tovább zsugorodhat.

A Bevával kapcsolatos operatív feladatok végrehajtását a jövőben az OBA-ra bízzák, és az alap kártalanítási plafonját is 100 ezer euróra emelik, de száz százalékos kártalanítás csak egymillió forintig jár majd, afölött 90 százalékig fizetik ki a befektetőket. Mivel ezek paragrafusok csak jövő januárban lépnek életbe, így a most bedőlt brókercégek ügyfeleit valószínűleg nem érintik majd. Jövőre az alap igazgatóságában az állam is nagyobb szerephez jut. A kormány két tagot delegálhat a kilenc fős testületbe, amelyben a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és a szakmai szervezeteket szintén két-két tag képviseli. Egy-egy tagot küldhet az igazgatóságba a Keler és a tőzsde, emellett tagja még az OBA ügyvezető igazgató-helyettese is. A Beva emellett már az idén is rendkívüli befizetést írhat elő a tagjainak, ha úgy látja, elfogy a tőkéje, vagy nincs elég pénz a hitelek törlesztésére, ennek maximum az éves díj lehet.

Szigorodnak a könyvvizsgálókra vonatkozó jogszabályok is. Szeptembertől csak minősített könyvvizsgáló ellenőrizheti a pénzügyi intézményeket, a befektetési vállalkozásokat, pénztárakat, biztosítókat és a kibocsátókat. Külön minősítést kell szerezni a költségvetési szervek ellenőrzéséhez és a nemzetközi számviteli szabványok szerint készül beszámolók auditálásához is. Az engedélyt a nemzetgazdasági miniszter adja, de ahhoz, hogy valaki egy bank beszámolóját auditálhassa, még ez is kevés, gyakorlatot is igazolnia kell. 

A brókercégekre és más pénzügyi intézményekre vonatkozó ellenőrzési szabályok is szigorodhatnak már rögtön, 8 nappal a törvény kihirdetése után. A brókercégeknél háromévente kell átfogó vizsgálatot végezni, az értéktáraknál pedig kétévente. A Kelert és a Keler KSZF-et évente ellenőrzi majd a jegybank. A kisebb pénzügyi cégeknél, takarékszövetkezeteknél, kisbiztosítóknál, nyugdíjpénztáraknál viszont csak ötévente kötelező átfogó vizsgálatot tartani. A gyakoribb ellenőrzés mellett az MNB hatáskörét is szélesítik. A helyszíni razziák a jövőben durvábbak lehetnek az eddigieknél, indokolt esetben lezárt épületeket, irodákat is felnyithat a jegybank, és ügyészi engedéllyel az ott tartózkodók akarata ellenére is vizsgálódhat. A helyszíni ellenőrzés jogsértés gyanúja esetén akár előzetes értesítés nélkül is elrendelhető lesz.

Kormányablak a Quaestorosoknak
Quaestor-pontokat hoznak létre a kormányhivatalokban, a károsult ügyfelek a kormányablakokban tudják majd kérelmezni a kártalanítást május 6-tól, legalább a megyei jogú városokban és Budapesten a kijelölt pontokon – jelentette be Lázár János. A miniszterelnökséget vezető államtitkár hangsúlyozta: a kormány a jövő heti ülésén foglalkozik ismét a brókercégek csődje miatt károsult önkormányzatok problémájával. Azt már korábban bejelentették, hogy a Buda-Cash összeomlása miatt csődbe ment DRB-csoportnál  számlát vezető önkormányzatok újabb segítséget kapnak majd. Ám foglalkoznak majd a fedezet nélküli Quaestor-kötvényeket vásároló települési önkormányzatokkal is. Ezek szerinte megsértették az önkormányzati gazdálkodásról szóló szabályokat, és kockáztatták a választópolgárok pénzét – Győr városa egymilliárd forinttal ragadt bent.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek