A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első fél év végére mindössze 6240,7 milliárd forintnyi vállalati hitelállomány maradt, ez 7,7 százalékkal kevesebb a tavaly év véginél. A forinthitel-állomány tendenciaszerű növekedése megállt, sőt megfordult, június végén 290 milliárd forinttal kevesebb volt az állomány a tavaly év véginél, 3177 milliárd forint volt. A devizahitel-állomány korábbi csökkenése viszont megállt, és a második negyedévben már enyhe növekedést mértek, ismét 3 ezer milliárd forint fölé került a volumen.
A devizahitelek relatív térnyerése azt jelzi, hogy főleg az exportorientált cégek vettek fel több hitelt az év első hat hónapjában, a forinthitelek csökkenése pedig a növekedési hitelprogram (NHP) lassú kifulladására utalhat. A mezőgazdaságban tavaly még gyors ütemben nőtt a hitelezés, miután az agrárágazat az NHP egyik legfontosabb kihasználójának számított. Az idén viszont a mezőgazdasági cégeknek nyújtott hitelállomány csaknem 7 százalékkal csökkent, június végén alig érte el a 360 milliárd forintot.
Az ingatlanszektor hitelállománya tovább csökkent az év eleje óta, több mint 100 milliárd forintos zsugorodás után alig 1600 milliárd forintot tett ki június végén. Ezzel még mindig az ingatlanágazat számít a legnagyobb hitelfelvevőnek a szektorok közül, az állomány viszont most már tízéves mélyponton áll. A második legnagyobb hitelállománnyal a feldolgozóipar rendelkezik, kismértékben e szektor cégeinek a tartozása is csökkent az idén, és 1200 milliárd forint alá került. Az enyhe, 0,7 százalék körüli zsugorodás az élelmiszer-ipari és könnyűipari cégek visszafogottabb hitelfelvételével magyarázható, a nehéziparban inkább nőtt a finanszírozás mértéke, a gépipari cégek hitelállománya például hat hónap alatt 13,6 százalékkal bővült.
Komoly ágazatnak számít még a vállalati hitelezésen belül a és gépjárműjavítás, ahol a hitelállomány meghaladja az ezermilliárd forintot. Ezekben a szektorokban is csökkenést mértek az év eleje óta, körülbelül 2,8 százalékkal esett vissza a volumen 1028 milliárd forintra. Ebben az ágazatban 2013 végétől kezdve folyamatos és dinamikus volt a hitelállomány növekedése. Nem kizárt, hogy az idén – egyebek között a vasárnapi boltbezárás miatt is – óvatosabban nyúltak a kereskedők banki finanszírozáshoz.
A hitelezés szempontjából a kisebb ágazatokban is általában az állomány csökkenése volt a jellemző. A legdurvább arányban a pénzügyi cégek hitelei tűntek el, az állománynak csaknem fele került ki a rendszerből, a tavaly év végén még 300 milliárd forintot meghaladó volumenből alig 160 milliárd forintnyi maradt. A villamos energia, a gáz- és gőzellátás, valamint a légkondicionálás szektorban például hat hónap alatt 40 százalékkal esett a hitelek volumene, az információ és kommunikáció ágazatban pedig a hitelállomány ötöde tűnt el január és június között. Két számjegyű csökkenést mértek még ugyanez idő alatt a bányászati és a szállítmányozási cégeknél is.
