BUX 39,234.2
-5.50%
BUMIX 3,852.63
-1.33%
CETOP20 1,952.57
-0.70%
OTP 9,010
-8.17%
KPACK 3,100
0.00%
-0.91%
-4.35%
+0.85%
-4.00%
ZWACK 17,400
-1.42%
-1.96%
ANY 1,610
-1.23%
RABA 1,165
+0.43%
-1.79%
-4.44%
-1.33%
-2.27%
+2.19%
-2.73%
-1.50%
0.00%
+1.03%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,504
-9.14%
+1.69%
ALTEO 2,200
-5.98%
0.00%
-3.02%
EHEP 1,595
-5.62%
-0.67%
-3.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
-1.90%
-3.60%
-2.60%
-1.27%
-2.75%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,370
-9.89%
+2.10%
NAP 1,206
0.00%
-15.15%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Nőttek a megtakarítások, de nagyon sok készpénzt tartunk

Jelentősen javult a magyar háztartások pénzügyi helyzete az elmúlt egy évben, így jobbak lettek a lakosság megtakarítási lehetőségei is: összességében kevesebb hitelt törlesztünk és több pénzügyi eszközünk van. Az állampapírok és a befeketetési jegyek voltak a legkeresettebb megtakarítási termékek, de az összképet árnyalja, hogy a lakosság körében a készpénz aránya nőtt a legnagyobb mértékben. A megtakarítási döntéseknél az alacsony kockázat, illetve az elhelyezett pénz hozzáférhetősége voltak a legfontosabb szempontok.

Lendületesen, a 2013. év végi 25 200 milliárd forintról 2015 első félévének végére 30 880 milliárd forintra emelkedett a magyar lakosság megtakarítási képességét is jelző úgynevezett nettó pénzügyi pozíciója.

A lakosság megtakarítási képességének javulásához erőteljesen hozzájárult az alacsony infláció és a magasabb foglalkoztatás által támogatott reálbér-növekedés, illetve a lakosság pénzügyi kötelezettségeinek csökkenése. A banki elszámoltatás egyszeri hatásként jelentősen, csaknem 600 milliárd forinttal mérsékelte a lakossági hitelek állományát, a már korábban (vég)törlesztett ügyfelek esetében pedig extra jövedelmet is eredményezett. Ezen kívül a csökkenő törlesztőrészletek is javítják a háztartások megtakarítási képességét - írja a Takarékbank közleményében.

A kamatok süllyedése miatt a lakossági pénzek a lekötött betétekből a magasabb hozamú pénzügyi eszközökbe áramlottak, például állampapírokba, befektetési jegyekbe. Ezt a trendet támogatta a magas hozamprémiumot kínáló lakossági állampapírok (Kamatozó Kincstárjegy, Bónusz magyar Államkötvény, Prémium Magyar Államkötvény) kibocsátása is.

Megtakarítási döntéseiben a lakosság kockázatvállalási hajlandósága továbbra is mérsékelt. Erre utal, hogy a hozamot alig biztosító lekötött betétek állománya ugyan jelentősen csökkent, ám legnagyobb mértékben a készpénztartás, illetve a lekötetlen betétek állománya gyarapodott. A korábbiaknál nagyobb szerepet játszott a döntéshozatalban a likviditás szempontja, azaz, hogy az egyes eszközökben elhelyezett pénz minél könnyebben hozzáférhető legyen.

Ami az egyes megtakarítási formák alakulását illeti, a legdinamikusabban a készpénz és a nem lekötött betétek aránya emelkedett. Részesedésük az összes pénzügyi eszközön belül 2013 végén még csak 14,5 százalékos volt, ami 2015 első félévére 17 százalékra nőtt. A készpénzállomány erőteljesen, 2650 milliárd forintról majdnem 3500 milliárd forintra bővült, így már 9 százalék a részesedése az összes pénzügyi eszköz arányában, ami nemzetközi összevetésben is magasnak számít. A megtakarítások készpénzben tartása hosszabb távon jelentős mínuszt eredményezhet a háztartások költségvetésében, elsősorban az elmaradt kamat- és hozambevételeken keresztül. Ezért és egyéb, például a készpénz kezeléséhez kapcsolódó költségek miatt a társadalomnak évente több száz milliárd forintos többletkiadása keletkezik, illetve hozamjövedelme marad el.

Az állampapírok részesedése a lakosság által tartott összes pénzügyi eszközön belül 5,8 százalékról 6,9 százalékra, míg a befektetési jegyeké 9,8 százalékról 10,6 százalékra bővült a vizsgált időszakban. A lekötött betétek viszont jelentősen veszítettek részesedésükből, ami így 15,3 százalékról 11,2 százalékra esett, emellett csökkent a nem állammal szembeni követelést megtestesítő értékpapírok (főként vállalati kötvények) aránya is. A lakosság pénzügyi eszközeinek lényegében a korábbiakkal megegyező részét teszik ki a részvények (4,9-5 százalék) valamint a biztosítások (9,2-9,3 százalék).

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek